Általános igazság, hogy a fiatalkori sportsikerek csak akkor igazán értékesek, ha azok egy felnőtt karriert megalapozandóan, annak szolgálatában születnek. Ezért nem szabad túlértékelni a korosztályos győzelmeket, világranglistás helyezéseket, vagy éppen ezek hiányát. Példa természetesen akad mindkettőre, ugyanakkor a sportágtól is függ, lesz-e jelentősége, s ha igen, mekkora mértékben egy gazdag tini karriernek a későbbiek során.
Gy. Szabó Csilla
A tenisz kétségtelenül azon sportok közé tartozik, amelyek esetében bizony igen korán kell megalapozni a nemzetközi jelenlétet. A szakemberek szerint 12-14 éves kortól elkerülhetetlen a külföldi versenyeken való részvétel, még a nagy nemzetek fiatal játékosai számára is. A magyaroknak pedig nincs is más lehetőségük, amennyiben népes, magas színvonalú mezőnyben kívánnak fejlődni. Még szerencse, hogy ehhez nem kell túl messzire menniük, hiszen Európában a legnehezebbek a korosztályos viadalok, a szomszédos országokban pedig különösen nagy a konkurenciaharc. Utóbbi pedig legalább olyan fontos a fejlődés szempontjából, mint az ütések helyes kivitelezésének elsajátítása, vagy az erőnléti alapok életkornak megfelelő letétele.
De vajon mennyit számít a junior-világranglistás helyezés a későbbiek során? Meg lehet-e ez alapján jósolni, milyen karriert fut be felnőttként egy fiatal? Igenis, meg nem is. Helyesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy egy előkelő korosztályos pozíció szükséges, de nem elégséges előfeltétele egy felnőttek közötti hasonló eredményességhez. Az utánpótlás-éveknek ugyanis minden december 31-én tömegével mondanak búcsút a csúcsra vágyó játékosok, a „nagy” top100-ba ugyanakkor csak töredékük jut be. Azok is többnyire idővel.
A jelenlegi top10 tagjai szinte mind letették névjegyüket a korosztályos versenyeken, a férfiak között Alexander Zverev, Taylor Fritz, Casper Ruud, Andrej Rjublov és Grigor Dimitrov egyaránt volt világelső ebben az összevetésben, ami pillanatnyilag a hölgyeknél csak Gauff-ra igaz. A női mezőnyben viszont négyen is a 3. helyig kapaszkodtak tiniként, Jelena Ribakina, Emma Navarro, Darja Kaszatkina és Barbora Krejčíková. Iga Swiatek 5., Cseng Csin-ven pedig 6. volt. Alex de Minaur világelsőséggel ugyan nem dicsekedhetett juniorként, neki a 2. volt a legjobb helyezése, Novak Djokovicsnak viszont „csak” a 24., Carlos Alcaraznak pedig a 22.
Érdekesség, hogy a jelenlegi legjobbak, Arina Szabalenka és Jannik Sinner még a top100-at sem érték el fiatalként, előbbinek 225., utóbbinak pedig 133. a karriercsúcsa. Az olasz esetében persze köztudott, hogy ő nem teniszezőként, hanem síelőként kezdte sportpályafutását, s bizony jó pár futamot nyert a havas lejtőkön, mire a tenisz mellett döntött. Éppen ezért soha nem is tagadták, korosztályos karrierjének eredményességére nem fektettek túl nagy hangsúlyt. Szabalenka ugyanakkor 17 évesen, 2015-ben, már három női ITF-tornát is megnyert, két 10 ezrest Antalyában, és egy 20 ezrest Pune-ben. Egy évvel később, tehát még mindig juniorként már két 50 ezresen ünnepelhetett győzelmet. A fehérorosz sportoló tehát inkább a felnőtt karrierjét építette, amikor vetélytársak jórésze még a fiatalok között harcolt.
A 2016-os Summer Cup-on fiú és leánycsapatunk egyaránt bejutott a 8-as döntőbe. A hat játékosból öten voltak tagjai a korosztályos top100-nak, ketten - Gálfi Dalma és Udvardy Panna - pedig felnőttként is elérték ezt a szinteFotó: Magyar Tenisz Szövetség
Cori Gauff esete is sajátos, hiszen tizennégy esztendősen volt világelső az U18-as világranglistán, tizenöt évesen pedig már a felnőttek között volt főtáblás Wimbledonban. A korosztályos tornákon való átugrás volt jellemző a Williams nővérekre is, hiszen mind Venus, mind pedig Serena tizennégy évesen lett profi.
Az „idősebbek” közül, Roger Federer és Amelie Mauresmo is büszkélkedhetett junior-világelsőséggel, Rafael Nadal viszont a 145. helyen érte el karriercsúcsát. Igaz, mindezt tizenhat esztendősen tette 2002-ben, s ugyanebben az évben már hat M15-ös férfi ITF-tornán zsebelte be a bajnoki címet.
A jelenlegi legjobb magyarok is kifejezetten büszkék lehetnek a korosztályos eredményeikre, hiszen Gálfi Dalma, Fucsovics Márton és Valkusz Máté egyaránt volt világelső a juniorok között. Babos Tímea a 2., Piros Zsombor a 3., Stollár Fanny a 7., Szabanin Natália pedig a 8. helyen érte el karriercsúcsát a fiatalok között. De Top20-as volt Fajta Péter, Udvardy Luca (14.-14.), Bondár Anna, Udvardy Panna (15.-15.), és Nagy Adrienn (19.).
A Top100-ba kicsit szerényebb, de mégis jelentős utánpótlás-eredményekkel jutott be Marozsán Fábián (53.) és Balázs Attila (44.) is.
Ha a teljesség igénye nélkül visszamegyünk picit az időben, a későbbi top100-as hölgyek közül Szávay Ágnes és Kapros Anikó egyaránt a 2., Gubacsi Zsófia pedig a 8. hellyel zárta korosztályos éveit.
A fenti statisztikából igazolódni látszik a már említett tény, miszerint a korosztályos sikerek ugyan korántsem szavatolnak hasonlóan fényes karriert a felnőttek között, ám akik végül odajutnak, azok többnyire már fiatalon is megvillantották oroszlánkörmeiket. Miközben természetesen olyan edzésmunkát végeztek, amely pontosan igazodott életkorukhoz, s az esetleges taktikai és technikai hiányosságaik kijavítására is szántak elegendő időt.
