Hiába esküdött össze szinte minden körülmény a 17 esztendős Drahota-Szabó Dorka ellen az idény elején, a szegedi Sportmánia SE játékosa ismét lelkesen készül versenyeire. Június elején a boszniai 15 ezres ITF-tornán már három mérkőzést nyert zsinórban. Edzője, Hajnal István szerint az elmúlt fél évre ugyan már keresztet vethetnek, szép lassan újraépítik az A keretes szintet októberben elért teniszező programját.
Gy. Szabó Csilla írása * „Sohasem szabad feladni, még a gödör alján sem!” – jelentette ki a maga 16 évének bölcsességével, alig több mint egy évvel ezelőtt Drahota-Szabó Dorka. Akkor, egy sérülés, majd egy betegség okozta hullámvölgyből küzdötte ki magát, s szerezte meg a kaposvári 15 ezer dollár összdíjazású profi női viadal első körében aratott győzelmével, karrierje első felnőtt világranglista (WTA) pontját. A fiatal szentesi teniszező a sikerből erőt merítve remekelt a nagyok között, s meg sem állt, míg az A keretes szintet nem teljesítette. A 2018-as esztendőt a felnőtt női játékosok nemzetközi összevetésének 947. helyén zárta.
A szegedi Sportmánia Egyesület játékosa, a tavalyi sikerévet követően, most mégis pontosan ugyanezzel a mondattal kénytelen biztatni magát. S hogy ismét kifelé lábal a gödörből, arra június elején, Boszniában, szolgált bizonyítékkal. A Banja Luka-i 15 ezres női verseny kvalifikációjából felküzdve magát, az első körben a szlovák Viktoria Surovát verte 6:4, 5:7, 6:0 arányban, majd a későbbi tornagyőztes osztrák Mira Antonitschtől szenvedett vereséget (6:2, 0:6, 0:6), aki a folytatásban már nem is vesztett több szettet.
De mi történt idén tavasszal, a 2002-es korosztály tavalyi hazai legjobbjával? Január közepén, a törökországi 3-as kategóriájú junior ITF-torna elődöntőjében még nagy csatában 6:4, 2:6, 6:4 arányban maradt alul ukrán ellenfelével szemben, ám a folytatásban, csak néha-néha lépett pályára.
– Dorka tavaly októberre teljesítette az A keretes feltételeket, így az volt a célunk, hogy a szövetség támogatásával tavasszal nekivágunk a nagyvilágnak és kihozzuk ebből a kedvező helyzetből a maximumot – idézte fel a tavalyi szezon végén történteket, a fiatal játékos edzője, Hajnal István. – Egy nagyon kemény, hat hétig tartó alapozásnak köszönhetően az évvégére Dorka soha nem látott, kiváló erőnléti állapotba került. Dél-amerikai túrát terveztünk, amely az idei junior Grand Slam versenyeken való induláshoz szükséges ranglistapontokat adta volna meg. Az ígért támogatást azonban hiába vártuk, s ezért a drága és távoli korosztályos versenyek helyett csupán néhány közeli tornán vehettünk részt. A szabálymódosítás is a lehető legrosszabbkor jött, többnyire fel sem fért a kisebb selejtezőtáblával induló tizenötezresekre, a huszonötezresekről pedig nem is álmodhattunk. Hatalmas csalódás volt ez mind a kettőnk számára. Még nekem, aki annyi mindent megéltem már a teniszben, is elment a kedvem egy időre a játéktól. Ugyan, hogy léphetett volna túl gondolkodás nélkül egy kamaszlány a helyzeten?”
A támogatás elmaradása és az ITF-szabályok változása mellett azonban egy harmadik tényező is közrejátszott abban, hogy a tavalyi U16-os leányválogatott elsőszámú játékosa korábban soha nem tapasztalt gödörbe került. A három gyermeket nevelő Drahota-Szabó család anyagi nehézségekkel szembesült, így a korábbiaknál jóval szerényebb mértékben tudták csak támogatni leányuk teniszkarrierjét. Tudta ezt jól, a fiatal teniszező is, tavaly októberi nagy menetelésének is ez volt az egyik indítéka.
– Szerettem volna végre valamit visszaadni a szüleimnek, akik annyi áldozatot vállaltak miattam – vallotta be honlapunknak Drahota-Szabó Dorka, aki azt sem titkolja, hogy ebben a nehéz időszakban többször is komolyan elgondolkodott a hogyan továbbon. Edzőjével közös megegyezés alapján csökkentették a gyakorlások számát, hátha ettől visszatér a kedve. Dorka azonban egyre szomorúbb lett és rendre azon kapta magát, hogy a teniszpályáról álmodozik. A tétlenség hatására ugyanakkor már önmagában is kételkedni kezdett. – A családom, különösen édesanyám, nagyon sokat segített. Nagy beszélgetéseink voltak, amelynek mindig az volt a tanulsága, hogy soha nem szabad feladni. Én korábban is ezt vallottam, most mégis nehéz volt hinni ebben az igazságban. A társak közül Kovács Zita volt végig mellettem, mindig meghallgatott. Azután szép lassan elkezdtem talpra állni, s most ismét hiszek a folytatásban. Még nem másztam ki teljesen a gödörből, de szerintem erősebb leszek, mint valaha. Életem legtanulságosabb néhány hónapja áll mögöttem.
Hajnal István szerint fél évet teljesen elveszítettek, s Dorka is már inkább a jövő esztendőben gondolkodik. Azt szeretné teljes egészében, végig versenyezni. Az oda vezető útra azonban már idén rá kell lépni, s kezdésként nagy örömmel készül a női Szuper Ligára a Fehérvári Kiskút TK színeiben. Ezt követően két magyarországi, a budapesti és a bajai 15 ezres viadalon szeretne pályára lépni. Még szerencse, hogy mindig is jobban ment neki a játék az idősebbek között, mint saját korosztályában.
– Legutóbb, Boszniában, nem maradt bennem semmi. Mindent kihoztam magamból, amit akkor éppen tudtam. A velem egyszintű játékosokat megvertem, az erősebbtől pedig szoros meccsen kaptam ki. Fejben már nagyon ott voltam. És ami a legfontosabb: ismét élveztem a játékot. Most jó sok meccs jön, alig várom már őket! – összegezte a közelmúlt történéseit és a közeljövő várható eseményeit a 17 esztendős szentesi fiatal, aki töretlenül vallja, bárhonnan fel lehet állni és mindig újra lehet kezdeni. S bár elismeri, hogy most nincs túl sok lehetősége, szerinte az egészen apró esélyekbe belekapaszkodva is el lehet indulni. A nehézségek pedig csak acélosabbá tették az amúgy sem átlagos és rá jellemző elszántságát.