search
A sikertrió: Szendrei Dániel, Balázs Attila és Borsos Olivier
A sikertrió: Szendrei Dániel, Balázs Attila és Borsos Olivier

A budapesti Hungarian Open ATP250-es tornát az olasz Matteo Berrettini nyerte, minket, magyarokat azonban elsősorban a világrangsor 246. helyén álló Balázs Attila negyeddöntős szereplése töltött el örömmel.

Cikkünkből kiderül, miért csapatjáték ez az egyéni sport ...

Gy. Szabó Csilla írása * Két Top60-as játékos, a lengyel Hubert Hurkacz (ATP 52.) és az ausztrál John Millman (ATP 39.) legyőzésével karrierje legértékesebb skalpjait gyűjtötte be a nyolc hónapos kihagyás után újra versenyző magyar játékos.

Az élet furcsa fintora, hogy a sérülése miatt hosszú kényszerpihenőre szoruló Balázs Attila pályafutása legnehezebb időszakát követően érte el eddigi legnagyobb sikerét is. Ráadásul duplán. Éppen akkor, amikor sokan már le is mondtak róla, hiszen tavaly szeptemberben töltötte be 30. életévét, és lábsérülése sem tűnt könnyű esetnek. Attila azonban bízott a visszatérésben, s legnagyobb szerencséjére nem egyedül kellett nekivágnia a lehetetlennek. Borsos Olivier, a BTC sportigazgatója, valamint gyermekkori jóbarátja, a junior világbajnoki bronzérmes, ifjúsági Európa-bajnok öttusázó, Szendrei Dániel betonbiztos hátteret és csapatot épített mögé. A hazai ATP-versenyen aratott páratlan sikeréhez pedig ez legalább annyira hozzájárult, mint a több hónapja végzett kemény és célirányos edzésmunka.

– Ha a játékos mögött egy pozitív személy áll az már félsiker, ám ha kettő is van a stábban, annál nem is lehet többet kívánni – vezet be Attila sikerének kulisszatitkaiba Borsos Olivier, aki ezúttal is hangsúlyozza, korántsem klasszikus edzői szerepkört tölt be a tapasztalt játékos mellett. Amolyan tanácsadói-motiváló pozíció az övé, és inkább Szendrei Dániel jótékony hatását próbálja hangsúlyozni. Elismerve, erejük azért mégiscsak az egységben rejlik. – Attila mögé nagyon kellett egy csapat, hogy a teniszen kívül semmi mással ne kelljen foglalkoznia. S bár a kedvező előjeleket, főleg a tunéziai negyeddöntőjét követően bíztunk abban, hogy Budapesten is menni fog egy kört, azért ilyen menetelésre tényleg nem számítottunk. Még akkor sem, ha minden meccsre a győzelem reményében álltunk fel és a lehető legpontosabban felkészültünk az ellenfelekből.

A BTC sportigazgatója elmondta, hogy a sorsolást követően a lengyel Hurkaczot nagy kihívásnak tartották ugyan, de egyetértettek abban, ha fejben ott tud lenni, akkor a győzelem is reális elvárás lehet. A kiélezett taktikai küzdelemben, rendkívül fegyelmezett játékkal megnyert találkozó persze a kis csapat étvágyát is meghozta. A végső győzelemre is esélyesnek tartott Millman ellen ismét felkészülten és sikerre éhesen lépett pályára a magyar játékos.

– Hihetetlen magas színvonalú volt a találkozó, éppen ezért nemcsak nekünk, de a nézőknek is sokáig emlékezetes meccs marad – értékelt Borsos Olivier. −A szív, a lélek, és a fej ereje döntött Ati javára. Millman az utolsó leheletéig küzdött, egy pillanatra sem engedett. Attila nagyon szeret hazai közönség előtt játszani, ez is közrejátszott abban, hogy annyira hitt a győzelemben. A legjobb nyolc között a francia Pierre-Hugues Herbert (ATP 49.) tökéletesen felkészült belőlünk, határozottan jött fel a hálóhoz, hogy a rövidítéseket megelőzze. A körülmények sem voltak ugyanazok, de hát ilyen a tenisz (3:6, 4:6). A pillanatnyi állapot nagyon sokat számít, mindenkinek lehet jobb vagy rosszabb napja. Éppen ezért úgy vélem, Attilától sem várhatjuk el mostantól, hogy folyamatosan ATP elődöntőket játsszon. Ám abban joggal bízhatok, hogy a színvonalat állandósítani fogja. Továbbra is csak a munkában hiszek, aki tisztességen dolgozik, azt nem kerüli el a siker.

Hasonlóan gondolkodik és teszi dolgát a csapatba néhány hónappal ezelőtt, Attila sérülése idején került Szendrei Dániel. Az egykori általános iskolai osztálytárs ugyan nem a tenisz világából érkezett, ám a tizenötévnyi válogatottság akkor is komoly szakértelemnek számít, ha azt éppen öttusázóként szerezte. Erőnléti, valamint utazóedzőként, a fizikumon túl a mérkőzések előtti lelki motiváció és az azt követő levezetés terén éppúgy otthon van, mint a meccsek alatti stratégiák kidolgozásában.

– Kilencven százalékban a saját tudásomat és tapasztalatomat használom fel, s csupán tíz százalékban kellett sportágspecifikus ismeretekkel bővítenem a repertoáromat – véli Szendrei Dániel, aki eleinte csak közösen edzett Attilával, majd olyan inspirálónak tartották ezeket a gyakorlásokat, hogy az egykori öttusázó végül elvállalta a komoly, közös munkát is. – Az élsportban a mentális tényezők a legfontosabbak, így a mi esetünkben is lényeges, hogy Ati el- és befogadja mindazt, amit mondok neki. Eredeti sportágam az öttusa maga is nagyon összetett és bonyolult, így sokféle edzésmódszert ismerek, s azt hiszem még jó is, hogy újdonságot hoztam az életébe. Ha magam is húsz éve teniszeznék, talán én is pontosan olyan sémákhoz nyúlnék, mint mindenki más. Szerencsére egészen más szemszögből nézem az erőnléti felkészülést, s az eredmények eddig minket igazolnak.

Az egykori KSI-s öttusázó szerint, amit a közönség a budapesti ATP-tornán látott, az még korántsem a jéghegy csúcsa. A viadal előtt ugyanis nem volt elég idejük egy teljes alapozáshoz, így Attila csúcsteljesítményét is akkor lehet majd a valóságban lemérni, ha a tervezett, immáron hiánytalan felkészülésen sikeresen túl lesznek. Persze a körülményekhez képest az idei előkészületek sem voltak rosszak, ami a jó ütemezésen kívül leginkább annak volt köszönhető, hogy a tapasztalt teniszező mentálisan tökéletes egyensúlyba került és az önbizalma is visszatért.

Balázs Attila a héten az ostravai Challenger-tornán indul, majd Róma következik, nem sokkal később pedig már a Roland Garros. S bár a tervek szerint védett rangsorának köszönhetően indulhatott volna el a Grand Slam-viadal selejtezőjében, most úgy tűnik, erre sem lesz szükség, és saját jogon is biztosíthatja helyét a kvalifikációban.  

– Nem foglalkozunk a számszerű eredményekkel és helyezésekkel. Attilának hétről-hétre a maximumot kell kihoznia magából. A mögöttünk lévő napok tanulsága pedig az, hogy meg kell élni minden pillanatot, és értékelni, amit most letett az asztalra – összegzi véleményét Borsos Olivier, aki továbbra is a lehető legszebb folytatásban bízik. 

Save
Cookies user preferences
We use cookies to ensure you to get the best experience on our website. If you decline the use of cookies, this website may not function as expected.
Accept all
Decline all
Read more
Analytics
Tools used to analyze the data to measure the effectiveness of a website and to understand how it works.
Google Analytics
Accept
Decline
Functional
Tools used to give you more features when navigating on the website, this can include social sharing.
AddThis
Accept
Decline