Az U16-os országos bajnokságon meglepetést okozó Hornung Iván a nemzetközi porondon is letette névjegyét. Montenegróban 5-ös kategóriájú junior ITF-et nyert.
A kaposvári fiú két évvel ezelőtt, családjával költözött Budapestre, hogy tenisszel kapcsolatos álmait megvalósíthassa. Idén januárban találtak egymásra Pákai Norbert edzővel, akivel remekül megtalálták a közös hangot.
Gy. Szabó Csilla írása. * Karrierje első junior ITF-tornagyőzelmét aratta a hétvégén Hornung Iván, a montenegrói 5-ös kategóriájú versenyen. A 16 éves játékos ezzel a 690. helyre ugrott a junior-világranglistán, s a fiúk mezőnyében bekerült a magyar korosztályos top 10-be. Önmagában is nagy dolog ez a 257 helynyi előrelépés, a tornagyőzelem ténye azonban talán még ennél is fontosabb. S bár a hazai szakemberek mind tisztában vannak a fiatal teniszező képességeivel, a nemzetközi porondon először tudta letenni névjegyét.
A montenegrói tornagyőzelem persze korántsem hatott derült égből villámcsapásként. Hornung Iván, már az augusztusi korosztályos szabadtéri országos bajnokságon is meglepetést okozott döntőbe jutásával. Az U16-os mezőny 12. kiemeltjeként előbb Dulganov Richárd (6.), majd Kalocsai Péter (1.), végül pedig Sztasák Jonatán (7.) skalpját gyűjtötte be. A döntőben Velcz Zsomborral szemben maradt alul. Egy hónappal később, immáron a felnőtt férfi mezőnyben, Füle Mátyást kényszerítette három szettes mérkőzésre (6:1, 3:6, 6:2). Remek játékával veresége ellenére bizonyította, számolni kell vele a lejobbak között. Gulyás István az éppen junior Davis-kupára készülő csapat kapitánya pedig számolt is, s tartalékként be is hívta együttesébe.
– Iván nem a megfigyelt játékosok közé tartozik, hanem a válogatott keret tagja, még ha eddig eredmény formájában nem is tudta megmutatni a benne rejlő kétségtelen lehetőségeket – magyarázta szövetségi edző a beválogatás indokait. – Idei egyre javuló formája alapján tehát egyértelmű volt a behívása. S hogy végül Buzonics Dominik lett a csapat harmadik számú játékosa, azt Domi nagyobb nemzetközi rutinja indokolta.
A szakember szerint a későn érő Hornungnak remek a labdaérzéke, próbál színesen játszani, s van hogy már most extrákban gondolkodik. Ezt támasztják alá jelenlegi edzőjének, Pákai Norbertnek szavai is, aki idén januárban vette át a fiatal kaposvári fiú edzéseinek irányítását. A BBTC SE játékosa két éve költözött Budapestre, a Tenisz Műhelyes Selmeci Petra és Németh Gergely hívására. Eleinte náluk is lakott, majd dr. Kenyeres János támogatásának köszönhetően az egész család a fővárosba települt Iván és két öccsének teniszkarrierje érdekében. Edzőkérdésben azonban csak idén találtak végleges megoldást, a Game Tennis Team vezetőedzőjének személyében.
– Úgy érzem, nagyon hasonlóak a teniszről alkotott elképzeléseink, ezért találtuk meg ilyen gyorsan a közös hangot – vonja meg együttműködésük első körülbelül nyolchónapos időszakának mérlegét Pákai Norbert. – Játékoskoromban magam is hasonló támadó-stílusban játszottam, ezért nem nehéz azonosulnom vele. Ugyanakkor másféle munkát igényel tőlem, mint általában. Nem sablonos gyerek az biztos. De ennek is megvan a maga szépsége. Kiemelkedően tehetséges, s ezért kicsit másképpen is gondolkodik, mint az megszokott ebben a korban. Madarász Gergőt, egykori kedves tanítványomat juttatja néha az eszembe.
Pákai Norbert szerint játékosa fiatal kora ellenére pontosan tudja, mit szeretne. S ehhez gyakran ragaszkodik is. Ám ezt a tulajdonságát kellő figyelemmel könnyen az előnyére lehet fordítani. Technikailag képzett, jó mozgású, dinamikus, robbanékony fiú, aki szívesen variálja az első és második szervákat, akár kockáztatás árán is. Egyre tudatosabban játszik és körvonalazódik az a bizonyos „nagy” tenyeres, amely nélkül a jelenlegi férfiteniszben pályára sem lehet lépni.
– Bevallom, nem számítottam a montenegrói győzelemre – jelenti ki az edző. – Nagyon sokat versenyzett a nyáron, s bár látszott, hogy egyre jobban összeáll a játéka, kicsit visszavettünk a tornákból és az edzésekre helyeztük át a hangsúlyt. Az elvégzett munka tehát megvolt, de elég döcögősen indult a torna. De kitartott, és végül sikerült. Ez a győzelem mindenki számára jó visszajelzés, hogy jó úton járunk, de legfőképpen neki fontos ez. Láthatja, hogy van értelme a munkánknak, s könnyebben elhiszi nekem, hogy még több és még több befektetésre van szükség a részéről. Ugyanakkor nyerni is meg kell tanulni. Ezekben a kiélezett helyzetekben dőlhet el, később kiből is lesz igazi bajnok.
A szakember szerint a montenegrói siker egyelőre csak egy apró állomás Iván életében, még ha hasznos és örömteli is. Az igazi munka a klubban, az edzéseken folyik tovább. Pákai Norbert ugyanis a versenyzés terén, a mennyiséggel szemben, egyértelműen a minőség híve. Amennyiben tanítványa az erősebb, 4-es és 5-ös viadalokon hozza majd az elődöntőket, döntőket, akkor jövő év elején már kicsit feljebb próbálkoznak. De csak akkor, ha erre valóban készen lesz.
Hornung Iván három-négy éves korában fogott először ütőt a kezébe. Korántsem véletlenül. Elmondása szerint szülei egy teniszpályán ismerkedtek meg egymással, így kézenfekvő volt a korai sportágválasztás. Sokáig apukája foglalkozott vele, de ügyességére a korosztályos versenyeken is hamar felfigyeltek.
– Amikor Selmeci Petráék felfigyeltek rám, és hívtak Budapestre, akkor döntöttem el, hogy teniszező leszek – emlékszik vissza a kezdetekre a fiatal játékos. – Sajnálom, hogy igazából soha nem volt alkalmam arra, hogy nekik mindezt megköszönjem. Most úgy érzem, hogy Norbi mellett találtam meg igazán a helyem, sikeres találkozás a miénk. Pontosan azt és úgy akarja, ahogy én. Nem hajt túl, pontosan érzi, mikor mire van szükségem. A koncentrációban rengeteget fejlődtem vele és Montenegróban erre nagy szükségem is volt. Szerintem nem teniszeztem nagyon jól, de fejben nagyon ott voltam. Ez volt a siker kulcsa.
A fiatal magyar játékos hatodik kiemeltként nem számított a torna legnagyobb esélyesének. Ő mégis nagy reményekkel érkezett a Bar Openre. Egy évvel korábban ugyanis éppen itt szerezte meg karrierje első junior ITF-pontját. Mivel jó formában érezte magát, ezt kifejezetten jó előjelnek tartotta:
– Elindultam egy úton, de tudom, ez a győzelem még csak az első, apró lépés rajta. Hosszútávon is legfeljebb két-három évre előre tervezek, junior-karrierem végére szeretnék eljutni egy korosztályos Grand Slam versenyre.
A fiatal kaposvári fiú nagyon jól érzi magát Budapesten. Nem hiányzik neki szülővárosa, csak ottani erőnléti edzőjére, Somi Attilára gondol néha vissza nosztalgiával. A főváros után egyébként is édesanyja szülővárosa, Fonyód a kedvence, ezért is ragaszkodik a csapatversenyben a BBTC gárdájához. A jövője azonban most már végérvényesen Budapesthez köti. Vagy a Bahamákhoz. Az általa kidolgozott B-terv szerint ugyanis a karibi térségben, jet ski-bérléssel foglalkozik majd. No persze csak akkor, ha az A-terv, vagyis a tenisz nem jön össze. Pákai Norberttel egyelőre inkább az utóbbin dolgoznak.