Hétfőn kora reggel tartotta évi rendes közgyűlését a Magyar Tenisz Szövetség. A tagok megismerhették az előző év gazdálkodását, eredményességét.
Richter Attila főtitkárt az Index újságírója is beszámolóra kérte, s a cikkíró Ághassi Attila arra volt kíváncsi, hogy lehet a teniszen át érzékeltetni, mennyi pénz van jelenleg a magyar sportban?
Ebből a cikkből idézünk.
A tenisz nem a szorosan vett olimpiai család tagja, hanem egy igazi profi sport. Ettől még sok országban az államnak nem közömbös, a profivá váláshoz kell a segítség. Belgiumtól Lengyelországon át Szlovákiáig szóba került, hogy az államnak mennyire dolga a teniszből kivennie a részét.
A szövetség hétfői közgyűlésén is elhangzott: 2011-ben még 110 milliós költségvetése volt az MTSZ-nek, és hét alkalmazottja, ebből két edző. Most 4 milliárdos a büdzsé, és 33 fős az apparátus. A zuglói sportszövetségi irodaház két szobáját felváltotta a Mikoviny utcai központ, ahol megépült a Nemzeti Edzés Központ, ami egyúttal a hazai tenisz legfontosabb központja is lett. Évtizedek óta szinte minden közgyűlésen felmerült egy központi teniszcentrum létrehozása, erre most nyílt valós esély, mindaddig csak fikció és vízió keveréke volt.
A NEK adott otthont például április végén a 250-es kategóriás, közel 500 ezer dollár összdíjazású férfi versenynek. Ilyen volumenű korábban sosem volt az országban. Sőt, még a kisebb versenyek is kimúltak, ami még inkább nehezítette a tehetséges fiatalok előretörését. Most már 17 kisebb torna van a férfi és női vonalon évente, júniusban például Hódmezővásárhelyen is lesz egy 60 ezer dolláros összdíjazású a nőknek. A szövetség az állami dotáción keresztül közvetve majdnem 300 világranglista ponthoz juttatta a fiatalokat, vagyis a kezdeti lépéseiket segítette.
„Ennek a nagy tornának a jogdíja és teljes rendezési költsége is benne volt a költségvetésünkben, és az MTSZ nem mondhatja azt a kormánynak, hogy ne adjon egy ilyen tornára pénzt, nem utasíthatjuk vissza a nagyvonalú felajánlást, ami még üzletileg is megtérülő hosszú távon. Pláne, ha már versenyrendezésre kértünk pénzt korábban. Emellett szerintem kitűnő országimázs volt, százmilliós nemzetközi nézettséggel, mert igen sok országban közvetítették a meccseket, emellett itt volt testközelben Verdasco, Pouille, Fognini. Már önmagában a játékosok által a közösségi médiákban megjelenített képek és kommentek felérnek egy komolyabb Budapest-kampánnyal. A mi fiataljaink láthatták, ők is emberek, nem utolérhetetlenek. Ez volt a fő versenyünk, elégedettek voltak a nemzetközi tisztviselők. Ha minden a terveink szerint alakul, jövőre még több szponzort tudunk bevonni - ajánlataink vannak -, és az állami szerepvállalás jelentősen visszahúzódhat. Azért mondom ezt így, mert tudom, hogy érzékeny terület a közpénz elköltése" - mondta az Index cikkírójának Richter Attila.
A főtitkár úgy gondolja, nagyon is elérhető a felzárkózás, vannak tehetséges fiatalok, elég csak Piros Zsomborra, vagy Gálfi Dalmára, Stollár Fannyra gondolni.
„Kidolgoztunk egy hosszú távú koncepciót, ezért amikor a kiemelt sportágak körét kiszélesítették 2013-ban, az utolsó pillanatban mi is bekerültünk. Hálásak vagyunk ezért. A tenisz sem különbözik a többi sportágtól, infrastruktúra, tehetség és edző kell hozzá. Tehetség mindig van, edzőnk is akad. Ha a magyar tenisz hosszú távon kiszámítható és érezhető támogatást kap, nagyobb az esély, hogy nekünk is legyen topjátékosunk. Még hat éve úgy gondoltam, hogy 400 millió forintot lehet az utánpótlásra ésszerűen elkölteni. Többet felesleges kérni, az a herdálás kategóriája" - mondta az MTSZ főtitkára.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök érdeklődött a terveinkről, ő maga állapította meg, nagyon hasonlóak az arányok a futballhoz: mennyi gyerekből lesz egy világsztár. Most már azonban több mint 300 millió forint jut az utánpótlásra, rajtunk a feladat, hogy a 24 ezer iskolateniszező 10 százalékát integrálni tudjuk a klubokon keresztül. Soha ennyien nem teniszeztek ugyanis az iskolákban, és 80 új klub is alakult 5 év alatt szerte az országban - érvelt az Index cikkében Richter Attila.