Több mint négyszáz helyet javított a junior-világranglistán ausztriai G5-ös junior ITF-döntőjével Bíró Melinda (1097). A Gellért SE játékosa a kvalifikációból indulva, a torna első kiemeltjét is búcsúztatva, három óra negyven perces meccsen maradt alul a döntőben. A siker mögött a szegedi klubban folyó tudatos és rendszeres felkészítés áll.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu) *. A Gellért SE 15 esztendős teniszezője a fedett pályás U16-os ob-n aratott kettős sikerét követően április elején két hetet töltött Ausztriában, ahonnan karrierje eddigi legnagyobb nemzetközi sikerével térhetett haza. Egyesben finalista volt, párosban csapattársa, Kis-Czakó Eszter oldalán mindkétszer a negyeddöntőig jutott. Eszti a második héten, Bécsben állt nagyszerűen helyt, hiszen ott egyesben a legjobb nyolc közé jutott.
Melinda tavaly ősszel váltott a Tennis Europe-tornákról a junior ITF-ekre, ám akkor még csak öt hazai tornán vett részt. A két székesfehérvári és három budapesti viadalon szabadkártyát kapott a főtáblára, s csupán az ötödiken, a G4-esen jutott túl az első fordulón. Januárban Szerbiában és Ausztriában próbált először külföldön szerencsét, ahol a kvalifikáción átküzdve magát ismét a főtábla második fordulójáig jutott.
− Akkor még az ellenfeleim többnyire fizikális fölényben voltak velem szemben – idézi fel az ITF-en tett kezdeti lépéseit Bíró Melinda. – Ugyanakkor a sorsolással sem igen volt szerencsém, de ezt semmiképpen sem szeretném kifogásként említeni, hiszen aki nyerni akar, annak mindenkinél jobbnak kell lennie. Az év végén nagyon komoly alapozásunk volt, aminek köszönhetően az állóképességem rengeteget fejlődött, a lábmunkám sokkal jobb lett és ütőt is váltottam. Körülbelül két kilónyi izom jött fel rám, amiért Molnár Tamás kondiedző irányításával nagyon sokat dolgoztam. Most látható, hogy nem volt hiába a sok erőfeszítés.
Az április eleji újabb nekifutás Guessingben ugyanis szinte tökéletesen sikerült. Melinda az 1503. ranglistájával a kvalifikációs táblán kaphatott csak helyet, ám ez nem jelentett különösebben nagy problémát, hiszen osztrák, szlovák és olasz ellenfelét egyaránt két szettben, magabiztosan verte. A főtábla első fordulójában is egy hazai játékos, a nála fiatalabb szabadkártyás Kuehbauer volt az ellenfele, akit 6:3, 6:3 arányban győzött le. Ezt követően azonban hatalmas csaták következtek. A döntőig valamennyi meccsét három szettben nyerte – az elődöntőben például Fenyves Gréta ellen –, mindig az elsőt elveszítve, majd nagyszerűen hajrázva. A fináléban az osztrák Taggerrel nem kevesebb, mint három óra negyven percet töltött pályán, s ellenfele 6:3, 6:7(5), 7:6(8)-ra nyert.
− Valamennyi mérkőzésre szívesen emlékszem vissza, hiszen jó játékosokat vertem – értékeli eddigi legsikeresebb nemzetközi tornáját Bíró Melinda. – A legjobban a második fordulóban, a nyolcadik kiemelt ukrán Mykhailets ellen ment a játék. Ez azért lett számomra különösen fontos meccs, mert azok a sémák, amiket Szegeden Kiss György edzőmmel gyakoroltunk, mind bejöttek. Hatalmas önbizalmat adott számomra, hogy nem egy pillanatnyi forma, vagy a véletlen eredménye volt a győzelem, hanem a tudatos munkáé. Tudtam, hogy ezzel a játékkal kell mennem tovább, s így is tettem.
A legjobb nyolc között szükség is volt Melinda magabiztosságára és a tudatosságára, hiszen a tizenhét esztendős, az ITF junior-világranglistáján januárban már a 168. helyen is jegyzett első kiemelt, Rothensteiner várt rá. Melinda azonban ekkor már elhitte, hogy bárkit képes megverni, így a nála gyakorlatilag 1300 helyezéssel jobb hazai játékost is. Még az sem zavarta meg, hogy 5:3-as vezetésről bukta az első szettet. Nem tulajdonított különösebb jelentőséget a játékrész elvesztésének, a másodiktól számára egy új meccs kezdődött, amelyet meg akart nyerni.
− Ez a mérkőzés azt bizonyította, hogy fejben és lelkileg is nagyon erős lettem, hiszen egy kifejezetten jó játékos ellen is fordítani tudtam. Hogy miért mindig az első szetteket veszítettem el, arra talán az a magyarázat, hogy rendre bele kellett jönnöm a ritmusba. A játék magas tempójára nem éreztem rá azonnal. Ugyanakkor az is igaz, hogy a második szettekre mindig megtaláltam azt a taktikát, amivel végül megoldottam a meccset. Ez persze az ellenfél és a körülmények függvényében mindig változik, ám általánosságban azért elmondható, hogy akkor tudok eredményesen fordítani, amikor agresszívebb támadásba kezdek és pontos szögeket ütök – vonta le a következtetéseket sikeres szereplésből a szegedi teniszező, aki, mint mindig, most is a végső győzelem reményében utazott Ausztriába, különösebb célokat mégsem tűzött ki maga elé. Azt biztosan tudta, hogy a kvalifikációból fel kell kerülnie a főtáblára, ott pedig a lehető legmesszebb eljutni. Utóbbinak pedig a pontok miatt van nagy jelentősége, hiszen a korosztályos világranglistán felfelé lépegetve tudja biztosítani a jobb versenyeken való indulás jogát, miközben a négyes és ötös tornákon most már a kvalifikációt is elkerülheti.
− Számunkra nem a pontok számolgatása a legfontosabb, hanem a folyamatos fejlődés – jegyezte meg tanítványa sikerét követően Kiss György, a Gellért SE vezetőedzője, aki Melinda esetében mentorként továbbra is számíthat Kuhárszky Zoltán tanácsaira is. – A jó ranglista csak annyiban mérvadó, hogy tágítja a lehetőségeinket. Most az volt a cél, hogy sok, magas színvonalú meccset játsszon, s ez maradéktalanul sikerült is. Az ezeregyszáz körüli ranglistával pedig jobb tornákra is mehetünk majd. A hamarosan következő két magyarországi négyes kategóriájú ITF-torna nem is jöhetne jobb időben, Melinek most már ott kell tapasztalatot szereznie. Nagyon büszke vagyok a teljesítményére, örülök, hogy meccslabdákról is vissza tudott jönni, ezek a három szettes győzelmek sokat hozzátesznek a fejlődéséhez. De ő egyébként is egy olyan játékos, aki alázattal és szó nélkül megtesz mindent, amit kérünk tőle. Szegeden igazi csapatban készülhet, az életében komoly rendszer van, fut, kondizik, teniszezik. Ezen az úton haladunk tovább.
A Gellért SE vezetőedzője nagyon hálás a Melindát Guessingbe elkísérő szövetségi edzőnek, Kisantal Péternek is, aki szinte pontról pontra tájékoztatta őt a meccsek alakulásáról és részletes elemzéseket is adott neki teljesítményéről. Utóbbi ezzel kapcsolatban egy különleges érdekességet is megosztott honlapunkkal:
− Kisantal Péter mindig szerencsét hoz nekem, hiszen korábban ő kísért el Szerbiába is, ahol életem első kettes kategóriás Tennis Europe-tornáját nyertem. Amikor kiderült, hogy együtt megyünk, rögtön eszembe jutott ez az emlék, s gondoltam, akkor most is benne lehet a siker. S bár a tornát ezúttal nem tudtam megnyerni, ez semmit sem von le a hét értékéből. Az osztrák Tagger ellen két meccslabdám is volt, ráadásul az egyik legfontosabb pillanatban, ziccer helyzetben elpattant előlem labda. De ő is nyerhetett volna simábban, hiszen a második szettben egyetlen pontra volt csak a győzelemtől. Ezekben az esetekben nincs mit mondani. Tényleg szerencse kérdése, hogy egy jóval több mint háromórás küzdelemben végül ki lesz a győztes. Szerintem a teljesítmény számít, amit mind a ketten letettünk az asztalra.
A második héten a Gellért SE edzője, Trója Gréta vette át Kisantal Péter helyét, aminek szintén örült Melinda, hiszen a fiatal szakemberrel U14-es és U16-os ob-t egyaránt nyert már. Bécsben azonban nem az edző személyén múlt a második fordulós mérkőzése, hanem azon a nyolc meccses sorozaton, amelyet az azt megelőző héten vitt végig.
− Az első fordulóban a selejtezőből kaptam ellenfelet, és két játszmát veszítve, negyvenkét perc alatt nyertem. Az előző napi három óra negyven perces döntőt követően ideálisabban nem is alakulhatott volna a rajt. A következő fordulóban, a hetedik kiemelt, Gasparovic (ITF 752.) ellen azonban kijött rajtam a fáradtság, hiszen zsinórban a tizedik egyes meccsemet játszottam. De megérte, hiszen nemcsak önbizalmat és tapasztalatokat szereztem, de most már biztos helyem lesz a hasonló tornák főtábláján is.
Fotó: huntennis.hu