Több mint félszáz hazai és külföldi teniszedző kezdte meg háromnapos továbbképző kurzusát pénteken a budapesti BOK-csarnokban, ahol nem csupán Fucsovics Márton elődöntőbe jutása volt a nap örömteli híre, hanem az is, hogy a világ egyik legismertebb edzője, Toni Nadal tartott délelőtt előadást, délután pedig látványos gyakorlati bemutatót.
Szerencsésnek mondhatták magukat azok a magyar edzők, akik a Global Professional Tennis Coach Assosiation (GPTCA) továbbképző tanfolyamának résztvevőjeként ott ülhettek a padsorokban. Rafa Nadal edző-nagybátyja ugyanis sok szakmai fogásról beszélt, s kiderült, hogy nincs mágia... csak tudatos, kemény munka.
Az edzők iránti tiszteletről és unokaöccse, a 14-szeres Grand Slam-bajnok Rafael Nadal módszereiről nagy lendülettel, nyíltan és élvezetes stílusban beszélt a spanyol teniszsztár szakmai munkájának irányítója. Aki Rafa egész pályafutását kézben tartotta, tartja - a teniszező három esztendős korától több mint negyed évszázadon keresztül.
Toni Nadal a kemény, megalkuvás nélküli munka híve. "Nálunk, az Akadémia öltözőjében is ki van függesztve, hogy nem kérek a magyarázkodásból! Mindig az adott körülményekhez kell alkalmazkodnunk, s azok között kell a legjobbat kihozni magunkból, s nem siránkozni ezért, azért..." mondta a játékosok hozzáállásáról.
Az edzések, mérkőzések utáni elemzésekről pedig úgy vélekedik, hogy nem "letolni" kell a tanítványt, hanem rávezetni arra, hogy az idők során már önmaga is fel tudja tenni magának a kérdés: Mit rontottam el? Miként javítható, korrigálható ez? A pálya kezdetén az edző teszi fel ezeket a kérdéseket, ám idővel el kell jutni ahhoz, hogy a versenyző önmaga lássa, s korrigálja hibáit, roszz döntéseit.
- A sok egyforma klasszis között a különbség a szívben van, a lábakban és a kezekben. A fizikumnál nincs fontosabb, hiszen a legintelligensebb játékos sem tud nyerni jó kondíció nélkül. Az mindennek az alapja. Gyors izmokra, gyors játékra, gyors döntésre van szükség - mondta Toni Nadal.
Az edző-játékos kapcsolatról általánosságban az a véleménye, hogy "manapság sok tréner szolgaként dolgozik a játékosa mellett. Én sosem hagynám, hogy Rafa szemtelenkedjen velem, hanem elkapnám a grabancát. Nem viszem utána az ütőit, nekem az a fontos, hogy nézzen fel rám, és tiszteljen. Éppen ezért sosem fogadtam el semmilyen részesedést a pénzdíjaiból, én fix fizetésért dolgozom" - mondta. - "A lényeg az edzőnél az, hogy jól tudjon beszélni és motiválni, mint például José Mourinho a futballban."
Napjaink teniszéről a spanyol tréner kifejtette, szerinte egyre unalmasabb a játék, mert taktika és ész helyett az erő és a gyorsaság dominál, pedig az emlékezetes labdamenetek nem ászokról szólnak. Azért uralják ma is a 30 közeliek, vagy felettiek az élmezőnyt, mert ők az erőt precíz játékkal is kombinálni tudják, s minden helyzetből oda tudják ütni a labdát, ahova fejben megtervezik, kigondolják.
"Amikor Djokovicsot először láttam játszani egy wimbledoni külső pályán, talán az argentin Monaco ellen mérkőzött, azt se tudtam, hogy ki az a 17 éves gyerek, de azonnal odamentem Rafához, és azt mondtam, van egy kis gondunk... És valóban lett."
A feltörekvő fiatalok félelmetes erővel puffogtatnak, de a találati arányuk rossz. Ami bejön, az nyerő ütés - de ezzel az adottsággal pontokat, játékokat lehet ugyan nyerni, meccset nem feltétlenül...
"A labdarúgásban az irányítók az elmúlt évtizedekben bevezettek olyan szabályokat, amelyekkel élvezetesebbek lettek a mérkőzések. Nálunk azonban sosem változik semmi" - közölte.