A Magyar Tenisz Szövetség tisztújító közgyűlése előtt sok kérdés még válaszra vár. A tagság, érthetően, tisztán akar látni. Igyekeztünk néhány kulcsfontosságú kérdést összegyűjteni, melyek megoldása nélkül ismét parttalan győzködések helyszíne lehet az összejövetel. Megelőzhető lenne, hogy hosszú jogi vitákba, esetleg évekig tartó pereskedésbe torkolljon a közgyűlés: a tiszta viszonyok még megteremthetőek az előkészítés során.
1. Az Alapszabály 18§.(2) pontja alapján a tisztségviselőket 4 éves időtartamra választják. Ez az időtartam jelen esetben 2020. december 9-ig tart. Mi történik, ha a tisztújítónak tekintett június 12-re kitűzött közgyűlés időpontjáig a még hivatalban lévők nem mondanak le? Milyen alapon gyűjti a Jelölőbizottság a jelentkezéseket olyan pozíciókra (MTSZ-elnök, Ellenőrző testületi vezető, ET-tagok), amelyek jelenleg még foglaltak – legalább is ennek az ellenkezője még nem lett nyilvánosságra hozva? Meddig fogad be a Jelölőbizottság pályázatot, és lehet-e a helyszínen is jelentkezni?
2. Ha és amennyiben az elnök a június 12-i rendkívüli közgyűlésen, vagy azt megelőzően lemond, akkor ki jogosult gyakorolni az Alapszabály 24.§. (2) pontjában foglalt jogkörét, vagyis a közgyűlés levezetését? Ki jogosult ezen a közgyűlésen a levezető elnöki funkciót betölteni?
3. A Jelölőbizottság időközben módosított iránymutatása szerint nem élhet szavazati jogával az a küldött, aki indul a választáson. Ezzel a tiltással sok jogi szakértő nem ért egyet, mert ez a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabály értelmezésének önkényes kiterjesztése, miközben a civil jog az általános, egyenlő és titkos szavazáshoz fűződő jogot támogatja. Ráadásul az MTSZ által most alkalmazott jogi ajánlás esetén a jelölt nem rendelkezne felszólalási, hozzászólási joggal sem. Az értelmezések szerint ezt a rendelkezést még a közgyűlés előtt módosítani kell, hiszen éppen azok veszítenék el a plénum előtti érvelési jogukat, akiknek elképzeléseit meg kellene ismernünk, mielőtt döntünk arról, hogy mellettük vagy ellenük tesszük le voksunkat.
4. Az Alapszabály 13.§. (4)(b) pontja rendelkezik a tagokat megillető többletszavazatokról. Ezen jogosultság megállapításánál melyik évi bajnokságban való szereplést tekintik irányadónak? Mikor értesítik az érdekelteket arról, megilleti-e őket többletszavazat, és nyilvánosságra hozzák-e ezt a listát?
5. Az Alapszabály 13.§. (5) pontja szerint a küldötteket a közgyűlést megelőzően 4 nappal meg kell nevezni. Ez a hétfői nap. Rendkívüli közgyűlés esetén azonban a határidőket nem kötelező betartani. Miért ragaszkodnak ennek ismeretében mégis a 4 napos határidőhöz, ami súlyos visszaélésekre ad lehetőséget azoknak, akik kezelik ezt az információt? Amennyiben viszont mégis marad a 4 napos határidő, a tagság alapvető joga azonnal, tehát kedd reggel megismerni a megnevezett küldöttek névsorát, hogy később azt ne lehessen manipulálni.
6. Az Ellenőrző Testület tavalyi évről szóló beszámolóját semmilyen indokkal nem lehet most elnapolni.
A tiszta, átlátható viszonyok megteremtésével elérhető, hogy a tagság végre megnyugodva készüljön a fontos eseményre, s a közgyűlés se arról szóljon, hogy ki, s miként értelmezi a jogot.
Ezért lenne célszerű a levezető elnöki tisztséget külső, a tenisz-szövetségi ügyektől távol álló, a sportjogban viszont tapasztalt szakemberre, a MOB vagy a minisztérium jogászára bízni.