A szomorú belgák és az ünneplő magyarok már hazatértek, vasárnap este hatra pedig a debreceni Főnix Csarnokban nyoma sem volt annak, hogy előző nap itt Davis Kupa-meccset rendeztek.
Megnéztük, miként bontják a különleges sportburkolatot, ami úgy készül, mint az autópálya aszfaltja, összerakni pedig úgy kell, mint a lakószoba laminált burkolatát.
Kép és szöveg: Árvay Sándor* Nagy tömegeket vonzó esemény lezárása után néhány órával ritkán látogat az ember ismét a helyszínre. Pedig különös a látvány, amit tapasztalunk. A szépen felöltöztetett, csillogó-villogó létesítmény „levetkőztetése” szorgos háttérmunka, a díszletmunkások professzionálisan összehangolt, precíz együttműködése.
Szombaton este tizenegy tájban távoztak az ünneplő magyar teniszcsapat tagjai, éjfélre a belga és magyar újságírók is elhagyták munkahelyüket, miközben a Főnix Csarnok lelátóin és folyosóin már megkezdődött a takarítás.
A nagy munka azonban a játéktér és környezetének bontása.
Day after, azaz: másnap.
A hang- és világítástechnikai szakemberek már vasárnap korán reggel hozzákezdtek a televíziós torony elemeire szedéséhez, a rengeteg reflektor, kábel ládákba helyezéséhez.
A "porondmester" Freund Krisztián, a Rebound Sports Kft. ügyvezetője a játéktérrel kapcsolatos munkálatokra fél tízes kezdést jelölt ki, tekintettel a vasárnapra, s részben azért is, mert csapatának egy része szombaton még egy németországi csarnokban szerelt szét egy hasonló teniszpályát. Debrecenben kilencen bontják a pályát, hat tapasztalt alkalmazott, s három fiatalember, akiket a házigazda Sportcentrum delegált segítőként a munkálatokhoz.
– Körülbelül két óra, amíg lepucolják, zsákokba teszik a felső finom salakréteget, s aztán további hat órát igényel, amíg a ragasztott salakkal borított 2x1 méteres elemeket szétszedik, s dobozokba rakják – ad a pályát építő cég vezetője előzetes tájékoztatást a nap várható teendőiről Makray Balázsnak, a Debreceni Sportcentrum stratégiai és sportszakmai Igazgatójának. S valóban, mire ebédre vonul a kis csapat, a játéktér fele már ládákba helyezve várja a kamionra pakolást. Estére mind a négyszáz „puzzle” dobozolva lesz, s indul a nyerges vontató a budapesti raktárba.
Megtudjuk, hogy ez a különleges típusú salakpálya Debrecenben ünnepelte világpremierjét.
A Nemzetközi Tenisz Szövetség hosszas vizsgálatok, elemzések, tesztelések után most adott engedélyt arra, hogy a fedett pályákon hivatalos versenyeken is alkalmazni lehessen a magyar cég készítményét. Ami úgy épül fel, mint a kirakójáték – a sportcsarnok betonzatára vékony szivacsréteget terítettek, arra kerülnek fel a hat rétegű rétegelt falemezből épített sportburkolat-elemek, melyek, mint a lakásokban használt lamináltlapok, csapokkal és rugókkal kapcsolódnak egymáshoz. A lapok tetejére a ragasztott salakréteget – ismét egy hasonlat a napi életből: – az utak aszfaltozásánál használatos, lézervezérlésű Finisher-berendezéshez hasonló géppel simítják fel a gyártáskor.
– Amikor aztán a 1,5 centis ragasztott salakréteggel ellátott lapokat összeillesztjük, s készen áll a pálya, akkor hintjük a tetejére a 0,2-0,1 centis speciális salakot, mely a csarnokban levő párát megköti, s így nincs szükség a locsolására sem.
A belgák is elismerően mondták, hogy a pálya talajának minősége a péntek szombati meccsek idejére is ugyanolyan maradt, mint amilyennek a hét eleji edzések idején megismerték.
Azt pedig Fucsovics Marcitól hallottuk, aki ugye, közismerten nem „salakmenő”, hogy ez a pálya kifejezetten jó, meg volt vele elégedve – mondta Freund Krisztián.
Azt is megtudtuk, hogy a debreceni Davis Kupa-meccs idején még további két válogatott meccsen, a Horvátország–India és az Ausztria–Uruguay találkozón is a magyar Rebound Sports Kft. által készített, az általuk már évek óta a Davis- és Fed Kupa-mérkőzéseken használt mobil keményborítású pályán teniszeztek, s az áprilisban esedékes budapesti Fed Kupa-világdöntőre is ők szállítják a Papp László Arénába a Nemzetközi Tenisz Szövetség megrendelésének megfelelően két versenypályát, s a szomszédos BOK-csarnokba a négy edzőpályát.
– Más típusú borítás, de a mi termékünk volt a 2017-es francia-belga Davis Kupa-döntő talaja is, s hogy egy friss emlékkel dicsekedjek: a közelmúltban a dél-afrikai Fokvárosba mi szállítottuk a pályát a Federer-Nadal gálamérkőzésre is, mely Guinness világcsúcsot is döntött egyben, hiszen minden idők legnépesebb teniszmeccse volt a maga 51 954 nézőjével.
Vasárnap este hat óra van, s alig 18 órával a magyar-belga Davis Kupa-mérkőzés befejezése után már sehol sincs a Főnix Csarnok salakja, eltűntek a rendezvényhez kapcsolódó különböző eszközök, berendezések, elhagyta Debrecent a nagy „teniszcirkusz” utolsó szállító kamionja.
Tiszta a csarnok, jöhet a következő esemény.