A Tenisz Műhely csapatával kezdte meg hazai munkáját Hornok Miklós, aki most már véglegesen Magyarországon képzeli el saját és családja jövőjét. A kiváló szakember természetesen a versenyteniszben szeretne minél sikeresebb lenni, több évtizedes tapasztalatait a magyar fiatalok érdekében szeretné kamatoztatni.
Gy. Szabó Csilla
A korábbi sikeres hazai játékos, több magyar válogatott szövetségi edzője és Davis-Kupa-kapitány, közel tizenkét éven át élt az Egyesült Államokban és vezette sikeresen saját tenisziskoláját. S bár a család megtalálta számítását Kaliforniában, egyre inkább haza húzott a szívük. Hornok Miklós két éve már töltött itthon közel öt hónapot, s többek között Kincses Kolosnak is segített, ám akkor még visszatért a tengerentúlra. Azóta folyamatosan mérlegelték feleségével a hazai tapasztalatokat, lehetőségeket, s idén májusban immáron véglegesen döntöttek a költözés mellett. Az elismert szakember azóta itthon él, s mind számára, mind pedig Selmeci Petra, a Tenisz Műhely vezetője számára egyértelmű volt, hogy a tabáni klubban kezdi meg a magyarországi munkát.
− Körülbelül öt hétig ültem itt a pálya szélén, édesapaként a gyermekeimet figyelve, így alapos betekintést nyerhettem a Tenisz Műhelyben folyó szakmai munkába – tudtuk meg Hornok Miklóstól, aki fiai érdekeivel indokolta döntésüket. – Az itteni csapat azzal a komolysággal, megbízhatósággal, munkamorállal és gyermekszeretettel dolgozik, amely számomra is az alapot jelenti. Ráadásul majd egy tucatnyi korosztályos válogatottja van a klubnak, én pedig korábban időm nagy részét szintén a legjobbakkal töltöttem. Mindig is a versenytenisz, valamint az odáig vezető utánpótlásnevelés állt a szívemhez a legközelebb és ez most is így van. Amerikában persze az amatőr teniszben is aktív voltam, s úgy gondolom, hogy a „hobbisták” is fontos és elengedhetetlen részét képezik a sportág nagy családjának, én azonban más utat járok. Ahogy a pénz sem motivál igazából, hiszen Amerikában is jól éltünk. A siker éltet, amely korosztályos szintű éppúgy lehet, mint felnőtt.
Hornok Miklós szerint azonban döntésük elsődleges oka a gyermekeik jövője volt, amelyet a sportok szempontjából Magyarországon sokkal kedvezőbbnek tartanak, mint Amerikában. A tengerentúlon hiányolta a törődést, a csapatszellemet, a közösségi élményt. Itthon még élnek az általa oly sokra tartott sportbéli hagyományok, amelyeknek tiszteletére kívánja saját gyermekeit is tanítani. A versenysport nálunk nem magánügy, a társadalom által is fontosnak tartott része a mindennapoknak. S mivel Amerikában ez közel sincs így, ő sokkal jobban tudja értékelni a jelenlegi hazai lehetőségeket, mint azok, akik az elmúlt években ezt már-már természetesnek vették. Ezt kisebbik fia kapcsán is látja, aki a MAC-ban jégkorongozik óriási lelkesedéssel, és a lehető legjobb körülmények között. Természetesen Maverick a teniszütőt is egyre jobban forgatja, s hol máshol, mint a Tenisz Műhelyben?
Hornok Miklós (balról) fiatalkori önmagát látja Selmeci Petrában, aki hozzá hasonlóan a teniszért és a játékosaiért élFotó: TotalTenisz
− Jól esett, hogy a szövetség részéről Sávolt Attila is örömmel fogadott, szerinte a magyar tenisz csak nyerhet azzal, hogy mostantól itthon dolgozom – tette hozzá Hornok Miklós, aki hosszútávon nyilván több más területen ki szeretné majd magát próbálni a hazai teniszélet berkein belül. – Ez összecseng az én szándékaimmal is, hiszen nagyon szeretném a magyar tenisz érdekében kamatoztatni azt a sok-sok tapasztalatot, amit eddigi edzői pályafutásom alapján összegyűjtöttem. És a friss információkat is, hiszen mindig folyamatosan képeztem magam, nyitott voltam az új megoldásokra. Most például azt látom, hogy a nemzetközi mezőnyben már alapkövetelmény a nagyon biztos pörgetés, miközben itthon még mindig sokan a lapos, kemény ütések hatékonyságában hisznek. A szövetség részéről jó döntésnek tartom, hogy igyekeznek a felnőtt korba lépő, de még nagyobb eredményekkel nem rendelkező fiatalokat összefogni, én is mindig csapatban gondolkodtam. Ugyanakkor az élet nagyszerűen bizonyította azt a meggyőződésemet is, miszerint soha, senki jövőjéről nem szabad túl korán végleges döntést hozni, hiszen sem Marozsán Fábián, sem Bondár Anna nem volt kamaszként a hazai legjobb. Most viszont ők azok. Dolgozni ugyanis mindig tudtak és akartak is. Munkamoráljuk azóta is megkérdőjelezhetetlen.
A korábbi Davis Kupa-kapitány pillanatnyilag a következő generációkkal ismerkedik, szerinte nagyon sok a tehetséges, jókezű gyerek. Velük kapcsolatban igyekszik a lehető legnagyobb figyelmet fordítani arra, hogy a munka se maradjon el, hiszen a korosztályos versenyzőként kiemelkedő játékosok számára ez jelenti a legnagyobb veszélyt. A könnyen jött sikerektől elkényelmesedhetnek, s amikor észbe kapnak, vagy már túl késő, vagy nem tudnak az alázatos munkába úgy beleállni, mint azok, akik a kezdetektől fogva így edzettek. De ugyanilyen fontosnak tartja az egészséges rivalizációt is, amelyben szinte húzzák egymást a gyerekek. Ezt most a Tenisz Műhelyben személyesen is örömmel tapasztalja például Fazekas Vencel esetében, aki egy napot sem lazíthat, Balázs Dávid, Jóny Márk és a többiek ott „lihegnek” a nyakában. Ez a mindennapos konkurenciaharc tartja folyamatosan életben az akaratot.
− Az összefogás fontosságát is mindig hangsúlyozom. Amikor a világraszóló korosztályos sikereket elértük, akkor az edzőket és a szülőket is együtt, egy irányba vezettük. Válogatott edzőként úgy tartottam nyolc játékosnak edzést, hogy hat privát mester állt mellettem. Folyamatosan egyeztettünk a szakmai kérdésekben, s úgy engedtem őket „haza”, hogy mindenki tudta a dolgát. Én bíztam bennük, ők pedig bennem – foglalta össze nagyon röviden Hornok Miklós az élvonalbeli utánpótlás-neveléssel kapcsolatos elképzeléseit, hozzátéve, a fejlesztő edzőknek mindig a gyermek adottságaihoz illeszkedő tökéletes technikát kell tanítaniuk, erre épülhetnek majd később az újabb és újabb szintek.
Hornok Miklós nem tagadja, Selmeci Petrában fiatalkori önmagát is látja, hiszen a Tenisz Műhely szakembere is mindent feláldoz tanítványai és a klub érdekében. A hétvégéje ugyanúgy munkával telik, mint a hétköznapjai, esténként valamennyi edzőnek megküldi a másnapi pontos programot.
− Petrának köszönhetően, szinte nincs is szervezési feladatom, miközben szakmai téren teljes szabadságot kaptam. Fantasztikusan jó érzés ilyen körülmények között dolgozni, remélem, hogy hasznos tagja leszek a csapatnak, és ezzel a magyar tenisznek is vissza tudok adni valamit – zárta gondolatait Hornok Miklós.
