Olomouci tornagyőzelmével Bondár Anna idén már másodszor tért vissza a top100-ba, az áprilisi 95. követően, ezúttal a 93.-kon. Az örömteli tényen nem sokat változtat, hogy ezt követően, a wimbledoni selejtező első fordulójában, vereséget szenvedett az ukrán Julija Sztarodubcevától. A cseh 75 ezer dollár összdíjazású ITF-tornán elért eredménye ugyanis a hosszabb távú céljai megvalósítását szolgálja.
Gy. Szabó Csilla
Idei második W75-ös tornáját nyerte Olomouc-ban Bondár Anna, a döntőben a dél-koreai Dzsang Szu Dzsongot (WTA 254.) verte 6:3, 7:6(4) arányban. De nem volt túl sok ideje az ünneplésre, hiszen kedden már Wimbledonban kellett fűre lépnie, a kvalifikáció első fordulójában. A 153. helyen jegyzett ukrán Julija Sztarodubceva pedig kihasználta a magyar teniszező fáradtságából adódó lehetőséget és 6:4, 6:0-ra verte a Hajdúszoboszlói SE sportolóját.
− A US Open hamarosan záródó nevezési határidő miatt volt különösen fontos a cseh torna, a lehető legjobb eredményt akartam elérni és visszatérni a százba, hogy meglegyen a főtábla – értékelt honlapunk számára Bondár Anna. – A döntő volt a cél, a győzelemmel pedig maximálisan kihasználtam ezt a lehetőséget, aminek viszont a wimbledoni szereplésem látta kárát. Vasárnap rohannom kellett a repülőtérre, de végül csak Bécsből találtam olyan járatot, amellyel még aznap ki is értem Londonba. Az All England Clubban hétfőn mindössze kétszer tudtam valamennyit füvön ütni, ezért nem is voltak túl nagy elvárásaim önmagammal szemben. Ha lett volna két-három napom az átállásra és a felkészülésre, akkor meg lehetett volna az első kör. De ennek most nem szeretnék túl nagy jelentőséget tulajdonítani, az előzmények fényében pedig nem is szabad.
Előzmények alatt azonban nemcsak a cseh tornát érti Bondár Anna, hanem az utóbbi hónapok feszített tempóját is. A tervezettnél jóval többet versenyzett, ugyanis mindig volt egy határidő, amely miatt rátett még egy lapáttal. Nem akarta kihagyni az esély arra, hogy javítson a világranglistás helyezésén, és már utazott is tovább. Még akkor is, amikor ez az igen ritka egy-egy hetes pihenéseire esett. A makarskai 125-ös WTA-tornát követően töltött csak itthon pár napot állandó edzőjével, Kuhárszky Zoltánnal. Szerinte ennek a mini felkészülésnek – amelyet állandó csapattagjai, Vaskó Balázs erőnléti tréner és az MTSZ fizioterapeutája, Bartha Kincső is segített – is nagy része van abban, hogy Olomoucban hibátlan teljesítménnyel sikerült a hetet végig játszania.
− A Roland Garros után elváltak útjaink Yannick Madennel, így Csehországba teljesen egyedül utaztam – számolt be a közelmúlt történéseiről Bondár Anna, aki nem szeretné elkapkodni az edzőkeresést. Az őt top100-ba juttató Kuhárszky Zoltánra továbbra is számíthat a hazai felkészülések és a versenyprogram összeállításában, s néha még a fontosabb tornákra is elkíséri. Hosszú távon azonban mindenképpen találnia kell valakit, aki utazni is tud majd vele. – Yannickkal sikeres volt az együttműködésünk, ami közvetlenül az ő játékoskarrierje befejezését követően kezdődött. Profiként ő is sokat utazott, és ugyanezt az életmódot folytatta velem is. De sem ő, sem a családja nem bírta tovább az állandó távollétet, ezért nagyon jó barátságban, de el kellett válnunk. Ugyanakkor én is úgy éreztem, hogy nekem is jót tesz egy kis egyedüllét, ami a tornán be is igazolódott. Korábban a nehéz helyzetekben gyakran vártam kívülről a segítséget, most viszont kizárólag önmagamra számíthattam. Ez tovább emeli számomra a tornagyőzelem értékét.
Olomoucban Anna meccsről meccsre jobban játszott, és a nehéz pillanatokat is jól oldotta meg. Az egyik ilyen volt a liechtensteini Kathinka von Deichmann elleni negyeddöntő, amelyet 6:3, 4:6, 6:4-re nyert. Korábban négyből négyszer kapott ki tőle, így egyfajta mumusként tekintett rá. Most azonban jól és határozottan kezdett ellene, a megnyert első szettet követően a másodikban már 3:0-ra is vezetett. Ekkor von Deichmann még vissza tudott jönni, a harmadikban azonban Anna bizonyult mentálisan erősebbnek. De a döntőben is saját magát kellett legyőznie, egy viszonylag rossz kezdést követően találta meg a dél-koreai lány elleni legeredményesebb játékot. A második szettben pedig akkor sem esett pánikba, amikor ellenfele hajrázott, és végül két szettben be tudta fejezni a meccset.
− Most már úgy gondolom, a világranglistán elfoglalt helyezésnél fontosabb a valós teljesítmény. Nyilván jó érzés top százasnak lenni, a tornákon való szereplés miatt pedig igenis van jelentősége, a lényeg mégis az, milyen teniszt teszünk le a pályára. Két éve voltam ötvenedik, majd egy komolyabb mandulagyulladást követően, egy nagyobb hullámvölggyel csúsztam vissza száz helyet. Mégis azt mondom, ma jobban játszom, mint akkor. A mezőny is évről évre erősebb, az ITF-versenyeken kiosztott szerényebb számú pontokkal pedig azokat a topjátékosokat segítik, akik kevesebb, de nagyobb tornán indulnak. Egyre nehezebb tehát a visszakerülés. Úgy tűnik, nekem ez most sikerül, s bár az idei esztendő első fele is meglehetősen hullámzó volt, egyre bizakodóbb vagyok. Az is baj volt, hogy túlságosan ráfeszültem a Grand Slam-tornák főtábláira. Mivel nem is voltam tőlük messze, így tűnt logikusnak. A Roland Garros esetében pontosan két gémen múlt. Az áprilisi, svájci W75-ösön csupán ennyi kellett volna a végső győzelemhez a francia Lois Boisson elleni döntőben. És a párizsi főtáblához is – osztotta meg honlapunkkal a helyezésekkel és a mezőnnyel kapcsolatos gondolatait Bondár Anna, aki nagyon örül annak, hogy a közelgő budapesti 250-es WTA-torna révén ismét hazai közönség előtt játszhat.
Anna két éve, 2022. július 18-án, a Római Teniszakadémián játszott elődöntőjét követően érte el eddigi legjobb világranglistás helyezését a WTA 50. helyén. De szeptemberben, az akkor még létező 125-ösön is a legjobb négy közé jutott, és szilárdította meg pozícióját a 60.-on. Tavaly nem jött össze a hasonlóan jó szereplés Budapesten, ám idén sokkal jobb formában érzi magát, mint egy évvel ezelőtt. S hogy ez biztosan így legyen, a július 8-i héten, a római W75-ös ITF-tornán melegít majd a WTA 250-esre, a Hungarian Grand Prix Budapestre. Azt követően viszont ismét nagyon sűrű lesz számára az európai salakos szezon, így most nemcsak a feltöltődés miatt élvezi az itthon töltött perceket, de edzőjével, Kuhárszky Zoltánnal is komolyan gyakorolnak az előttük álló nehéznek ígérkező, kihívásokkal teli nyárra.