Az MTSZ női bizottságának tagja, dr. Gál Andrea a női vezetők és a sport kapcsolatát feltáró vizsgálat eredményeit ismertette a TF IV. Sport- és Innováció Nemzetközi Konferenciáján.

A hazai válaszadók között a tenisz a várakozásoktól jóval elmaradva teljesített.

Az interjúalanyok között ott volt az Umagban nemrégiben szenior világbajnokságot nyerő Szerencsésné Miltényi Éva is.

Nagy Viktória egykori válogatott kosárlabdázó, a CIB Bank kockázatkezelési vezetője beszél amerikai tanulmányairól, jobbról Mihók Ildikó, a MOB korábbi marketing és kommunikációs igazgatója – Fotók: Szalmás Péter

 

Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * „Nők a sportban és a sportból” címmel tartották meg a Testnevelési Egyetemen a napokban megrendezett IV. Sport és Innováció Nemzetközi Konferencia egyik kerekasztal beszélgetését, amelynek kiindulópontja egy, a különböző gazdasági szektorokban dolgozó női vezetők és a sport kapcsolatát feltáró vizsgálat volt. Azon túl, hogy a tenisz és a teniszezők is szerepeltek az előadás alapjául szolgáló kutatásban, érdekesség, hogy az eredményeket Gál Andrea, az MTSZ női bizottságának tagja ismertette az eseményen. A Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének vezetője, a hiánypótló elemzés egyik vezetőjeként, az online kérdőívek, és az azt követő mélyinterjúk tapasztalatairól számolt be a kerekasztal beszélgetés során. Ebben Kiss Anita, a kutatópartnerként működő Ernst&Young munkatársa volt a segítségére. Az eseményt a vizsgálatot civil oldalról támogató Egyenlítő Alapítvány képviseletében Mihók Ildikó, a MOB korábbi marketing- és kommunikációs igazgatója moderálta.

Az idén februárban lezárt hazai anyag kiindulási alapjául egy 2014-es amerikai kutatás szolgált, amelyhez a világ öt nagy országában, az Egyesült Államokban, Angliában, Kínában, Brazíliában és Kanadában gyűjtötték az információkat. Összesen több mint négyszáz női vezetőt kérdeztek sportolói szokásairól és korábbi sportmúltjáról, ami alapján egy igen színes, ám végkövetkeztetéseiben többnyire egységes kép rajzolódott ki.

− Óriási érdeklődéssel vágtunk bele a magyarországi kutatásba, bár a kérdőív kitöltőinek számával kapcsolatban eleinte nem voltunk túl optimisták – mondta el honlapunknak Gál Andrea, az MTSZ Temesvári Andrea által vezetett női bizottságának tagja. – Úgy véltük, ha elérünk száz válaszadót, már jók vagyunk. Amikor ez összejött, elkezdtünk százötvenben reménykedni, végül több mint kétszázharminc vezető pozícióban lévő hölgynek tehettük fel a kérdéseinket. Közülük kétszázhárman voltak korábban, vagy jelenleg is kapcsolatban a sporttal. A lényegi munkát utóbbiakkal folytattuk, s a teljesebb kép érdekében, hússzal mélyinterjút is készítettünk.

 

gal andreaDr. Gál Andrea

 

A kutatókat már az alanyok családi helyzetének felmérésekor meglepetés érte, hiszen azt gondolták, többségük hajadon. Utóbbi illett volna ugyanis leginkább a női vezetőkről alkotott sztereotípiák sorába. Ezzel szemben a többség házas volt, s általában két-három gyermeket nevelt. A meglepetések egy olyan kérdéssel folytatódtak, amelyre Magyarországon egészen más válaszok érkeztek, mint az amerikai kutatásban.

„Ki inspirálta abban, hogy vezetővé váljon?” – tudakolták a szakemberek. Az Egyesült Államokban 71 százalékban jelölték meg az élsportolókat, itthon viszont csupán ötben. A válasz azért volt meglepő, mert a sportolókra jellemző, kitartás, magabiztosság, harcosság, problémamegoldó képesség, jó kommunikáció és motiváció a vezetők számára is elengedhetetlen tulajdonságok.

− A tengerentúlon talán az egyetemi sport magas rangja miatt nincs olyan nagy szakadék a szakmai előmenetel és a sport között, hiszen a tanulás és a sporttevékenység könnyebb összehangolhatóságának köszönhetően van lehetőség arra, hogy a sportolók is piacképes, jó diplomát szerezzenek. A hazai női vezetők többsége ezzel szemben gyakran választásra kényszerül, előbb a tanulmányaik, majd a család miatt, s többnyire a versenysport az, amelyre már sem idejük, sem energiájuk nem marad – indokolja a kutatásban lévő térség-specifikus különbséget Gál Andrea, akit a legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor a hazai sportágválasztás került terítékre. A docens asszony ugyanis a teniszt és a golfot várta az élmezőnybe, ám ehelyett az önállóan jobban szervezhető futás, valamint a jóga, a Pilates és a Callanetics vitte el a pálmát. A teniszt a válaszadók mindössze 9 százaléka jelölte meg sportjaként, amivel a sereghajtók közé került. Nem így az amerikai kutatásban, ahol a labda- valamint az ütős játékok megjelenési aránya majdnem elérte a negyven százalékot.

− Valóban meglepődtem, mert azt hittem, hogy a tenisz- és a golfpályán erősödik leginkább a kapcsolati tőke, de akár üzletek is köttetnek egy-egy parti után. Ez vélhetően igaz is, de nem a női vezetők esetében. A kutatás másik megdöbbentő eleme ugyanis az volt, hogy a hölgyek a sport egészségmegőrzési és stresszoldó hatását részesítik előnyben, a szakmai pályán való előmenetelükhöz szinte egyáltalán nem használják ki a benne lévő lehetőségeket. Nem így a férfiak, akik a meccsek utáni „harmadik félidő”-ben üzleti kapcsolatokat is kötnek és ápolnak. Éppen ezért, ha férfiakat kérdeztünk volna, talán a tenisz is jobban végez az összesítésben – magyarázza a kutatás leginkább tenisz-specifikus részét Gál Andrea, aki szerint az erősebb nem a sport szociális részét éppen olyan fontosnak tartja, mint a hölgyek által preferált egészségmegőrző, vagy stresszoldó hatását. Ha utóbbiak is kihasználnák ezt a lehetőséget, talán többen kerülnének közülük is vezető beosztásba.

A kerekasztal-beszélgetésre két korábbi kiváló sportolót is meghívtak: Nagy Viktória válogatott kosárlabdázót, aki amerikai egyetemi évei alatt egyetlen karnyújtásnyira volt csupán a WNBA-s karriertől, jelenleg a CIB Bank kockázatkezelési vezetője, valamint Beck Zsófia válogatott vízilabdázót, akit idén választottak a Boston Consulting Group budapesti irodájának ügyvezető igazgatójává. Mindketten egyetértettek abban, hogy a sportmúlt jó ajánlólevél az üzleti életben is, különösen a fiatalabb generációk esetében, ám nem pótolhatja a biztos szakmai alapokat és tanulmányokat. Új kollégák felvételénél figyelembe veszik a sportmúltat, ám gyakran szigorúbbak velük, mint az „átlagos” jelentkezőkkel. Ami pedig a saját karrierjüket illeti, eddig többnyire hasznát látták annak, hogy kiemelkedő sportmúlt áll mögöttük.

 

krocsko es miltenyiKrocskó József edző, egykori Davis Kupa játékos és Szerencsésné Miltényi Éva, párosban Szekrényes Zsolt oldalán újdonsült szenior világbajnok

 

− A tenisz annyiban különleges sportág, hogy az élversenyzők esetében sok utazást és lemondást igényel, így rendkívül nehéz mellette magas szintű tanulmányokat végezni. Az üzleti életbe pedig ez utóbbi jelenti a belépőt. Ismertem olyan sikeres hazai játékost, aki éveken át még leérettségizni sem tudott, mert a vizsgák mindig a Roland Garros idejére estek. Ugyanakkor sokak számára jól jöhet egy fiatalkori pofon, ami felhívja a figyelmet arra, hogy az élsportolói pálya az egyik legbizonytalanabb. Az amerikai sportösztöndíjak viszont nagyon jó lehetőséget kínálnak arra, hogy előbb kulturális, majd gazdasági tőkévé alakítsák át a sportpályán kivívott eredményeiket – foglalta össze röviden a sportágunkra vonatkozó tapasztalatokat Gál Andrea, aki a kutatás során Szerencsésné Miltényi Évával, a Golder Associates igazgatósági tagjával is készített interjút. Az üzletasszony azon kevesek táborát erősíti, akik szabadidejükben teniszeznek s nem is akárhogyan. Szekrényes Zsolt párjaként néhány nappal ezelőtt vegyes párosban nyert aranyérmet az Umagban megrendezett szenior teniszvilágbajnokság XD60-as kategóriájában.

Kár, hogy a kivételek csak tovább erősítik a szabályt.

Az online kérdőív ITT OLVASDHATÓ

FaLang translation system by Faboba

teniszlexikon – rendelje meg itt online

Pályakereső