Kovács Miklóssal, az Óvár Építők Sport Klub elnökével, teniszedzőjével beszélgetett Vizsy Ferenc mosonmagyaróvári újságíró "Az én városom" című blogsorozatában. E Facebook-cikkből idézünk.


– A szüleimtől tanultam meg a sport szeretetét. Édesapám kézilabdázott, az édesanyám pedig I. osztályú röplabda csapatban játszott. Én először versenyszerűen pingpongoztam és csak később felnőttként ért utol a "tenisz érzés", ami a legtöbb esetben örökös életformává alakul.

– A kosárlabda és az asztalitenisz szakosztállyal működő Óvár Építők Sport Klubban 1998-ben hozták létre a tenisz szakosztályt.
- Időközben a kosárlabda megszűnt, az asztalitenisz pedig más formában működik, így mi most a tenisz sportágat képviseljük a Magyar Tenisz Szövetség tagjaként. Több százan lehetnek nálunk, akik valamilyen szinten már megismerkedtek a tenisszel. Az Óvár Építők Sport Klubnál mintegy 25 fiatalt oktatunk, és körülbelül két-háromszor ennyien vannak a felnőttek, akik rendszeresen sportolnak a pályákon.

- Bár mondod, hogy inkább a szabadidősporttal foglalkozol, de neked is vannak kiváló tanítványaid.
– Az oktatási módszerek folyamatosan felszínre hoznak versenyzőket, így mindig van 5-6 tanítványom, akiket versenyekre készítek fel. Eredményes korosztályos versenyzőink voltak Kovács Krisztián, Szabó Krisztián, Nyikovics Bálint, Trapli Szabolcs, Szőke Nóra, Árvay Dániel. Az újgenerációs 10-14 évesek is, alig várják, hogy a versenyszezon újra induljon… Sok versenyzőt nem említettem, akikre szintén büszke vagyok, akik kiválóan tudták kamatoztatni a versenysportolóként tanultakat az élet más területén. Tudomásom szerint minden eddig volt eredményes versenyző felsőfokú végzettséggel rendelkezik, gondolom ez nem a véletlen műve!

- Az egyéni teljesítmények mellett, milyenek a csapat-eredmények?
– Felnőtt férfi csapatunk 2020-ban már óvári pályákon tudott játszani az OB II-es csapatbajnokságban a Győri Lendülettel közösen nevezett játékosokkal. Iskolai csapatok felkészítésével a Diákolimpiáról is érmeket hoztunk az Ujhelyi, a Móra és a Kossuth iskolának.

- Beszéljünk a máról is. Mennyire visel meg benneteket a járványhelyzet?
– Ha azt mondom nagyon, akkor keveset mondok. Hiába van itt a „tavasz”, még szabadtéren is félnek sportolni jönni a felnőttek, de a gyerekek is. A többségre sajnos ráült a bizonytalanság és nem mernek döntéseket hozni. Mi sem tudunk okos tanácsokat adni, hiszen nagyon különbözőek a problémák.

- Akkor hogyan tovább?
– Én bízom a jövőben, kapunk egy kis önbizalmat és üzen a testünk is, hogy irány a szabadtér és a mozgás öröme lesz a megoldás szorongásaink legyőzésére! Igyekszünk segíteni azoknak, akik a mi sportágunkat választják, hogy minden igényt kielégítő játék lehetőséget biztosítsunk a felfrissüléshez. Az edzések folytatásával ismét „hangosabbak” lesznek a pályák. Játssz és maradj! Nem csak tenisz sportoktatóként és klubelnökként nézek optimistán a jövőbe, de magánemberként is, hiszen nemsokára megszületik az első unokám… Ha majd érdeklődni kezd a tenisz iránt, ott fogom őt várni nagyapa-edzőként a pályán.

 

kovacs miklos movari epitok 2021

FaLang translation system by Faboba

Pályakereső