Továbbra is a vidéki tenisz felvirágoztatását látja egyik fő feladatának Bardóczky Kornél, a szövetség fejlesztési igazgatója.

A korábbi Davis Kupa játékos minden területen tökéletes összhangban dolgozik Sávolt Attila szakmai igazgatóval.

 

Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) *  Elnökjelölti vízióját, miszerint a vidéki tenisz felvirágoztatását az egyik legfontosabb kérdésként kell kezelni, fejlesztési igazgatóként sem adta fel Bardóczky Kornél. Az egykori kecskeméti teniszező, aki a magyar Davis Kupa-csapatban rekordidőnek számító 15 éven át szerepelt, június elején jelentette be, hogy a szakma képviseletében, a teljes átláthatóság jegyében indul az elnöki posztért. A reformokat sürgetők képviseletét nyilvánosan magára vállaló szakember végül visszalépett a sportág vezetését vállaló Lázár János javára, ám új tisztségében pontosan ugyanazokat az elveket követi, amelyeket a zászlóbontás idején meghatározott.

– Szerencsésen alakultak a dolgok, hiszen új elnökünk egyértelműen támogatta legfontosabb célkitűzésemet, nála is prioritást élvez a vidéki tenisz fejlesztése – tért azonnal az előtte álló feladatok részletezésére Bardóczky Kornél fejlesztési igazgató, aki jelenleg Sávolt Attila szakmai igazgatóval nemcsak az irodáját osztja meg, de a megoldandó problémákat is közösen kezelik. Függetlenül attól, hogy tisztán szakmai vagy tisztán fejlesztési kérdésről van-e szó. A kettő ugyanis nehezen választható el egymástól éles határvonallal. – Tökéletes összhangban tudunk dolgozni, bizonyos területeken Attilának, másokon pedig talán nekem van nagyobb tapasztalatom, így remekül kiegészítjük egymást. A mi esetünkben szinte minden mindennel összefügg, nem lehet patikamérleggel kimérni, hogy valami tisztán fejlesztési, vagy tisztán szakmai kérdés. Végül egy teljesen testreszabott és izgalmas kihívássá vált számomra a tisztség, amelyet most betöltök.

− A fejlesztési igazgatói posztról sokaknak az infrastrukturális beruházások jutnak az eszükbe. Kizárólag erre korlátozódna a feladatköre?
− Én is erre asszociálnék első hallásra, jelentős részét valóban ez teszi ki, de ennél azért árnyaltabb a helyzet. Ennek érzékeltetésére a hazai vidéki tenisz két jellemző problémáját emelném ki, amelyre sajnos a fővárosban is találni példát, tehát elég általánosnak mondható. Vannak sikeres és jó szakmai alapokon működő műhelyek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő infrastrukturális háttérrel. Erre talán a szegedi Hajnal István tenisziskolája az egyik legjobb példa, hiszen az évek során több válogatott játékost nevelt, miközben bérlőként járt pályáról pályára. De felhozhatom a soproniak esetét is, hiszen Úr Csaba vezetésével már sokadszor nyerték a vidéki pontversenyt, miközben a teljesítményükhöz méltó klubházzal és öltözőkkel sem rendelkeznek. Szerencsére mindkét szakember a vidékbizottság tagja, így az üléseken, sokat beszélünk a problémáikról és azok lehetséges megoldásáról. De van ellenpélda is, ahol a szép létesítmény már adott, ám nincs mögötte széles utánpótlásbázis és klubélet. Ilyen hely például Debrecen. Az eredményekhez mindkét feltételnek adottnak kell lennie, a kielégítő infrastrukturális háttér és a magas színvonalú szakmai munka kéz a kézben jár. Ezért is kell a problémát egységében nézni és kezelni.

 

bardoczky savolt 2020 copy

 

− Melyikre könnyebb megoldást találni?
− Mindkettőre nehéz, a különbség inkább az idő intervallumban van. Szép klubházat és csarnokot építeni drága mulatság, de ha megvan rá a forrás, akkor viszonylag gyorsan lehet látványos eredményt elérni. Szakmai téren ugyan kevesebb az anyagi ráfordítás, viszont hosszú évek megfontolt munkája szükséges a fejlődéshez. Általános magyar probléma, hogy a társadalom nem túl mobilis, így nagyon nehéz valamelyik vidéki klubba az ország más területéről képzett szakembert szerződtetni. Ezért úgy látjuk, hogy sok térségbe nekünk kell majd vinnünk a tudást, az edzőket helyben kell majd képeznünk. Ehhez lelkes és elhivatott befogadó közegre van szükség, amelynek tagjai garanciát vállalnak azért, hogy a magyar tenisz érdekében kamatoztatják majd a megszerzett tudásukat. Az infrastrukturális kérdésekben most csupán az hátráltat bennünket, hogy az év végéig még a konszolidáció folyamata zajlik, s nincs a jövő esztendőre elfogadott költségvetésünk. Ha az meglesz, akkor állhatunk elő konkrét tervekkel, de az nyilvánvaló, hogy Lázár János elnök úr is szívén viseli ezeket a fejlesztéseket, és maximálisan támogatni fogja őket.

− Gondolom, nem várják tétlenül az infrastrukturális kérdések jövő évi elindítását.
− Az ehhez szükséges irányelveket éppen most fogalmazza a bizottság, amelynek valamennyi ülésén részt veszek. Az elnökség részéről delegált kapcsolattartó, Vágó László, már eddig is nagy munkát fektetett bele a tervezésbe, de a grémium összetétele is garancia számunkra, hiszen mérnökök, tervezők, pályaüzemeltetők egyaránt vannak a tagok között. Minden egyes projekttel kapcsolatban szakszerű véleményt tudnak megfogalmazni, nemcsak a megvalósítás, hanem a későbbi hasznosítás terén is. Ennek kapcsán említeném a három évvel ezelőtti EYOF-ra épített fantasztikus győri sportkomplexumot. Az európai szinten is a legjobbak közé sorolható infrastrukturális adottság mégsem tudta látványosan élénkíteni a helyi teniszsportot, hiszen nem áll klub mögötte. S bár a GYAC sportolói használhatják az Olimpiai Sportparkot, nem igazán az otthonuk. Az ottani pályák helyét mindenképpen meg kell találni a magyar teniszsportban, hiszen hatalmas érték. Ezzel a törekvéssel összhangban december közepén egy helyi magánkezdeményezés nyomán férfi mestertornára kerül sor Győrben, a legjobb hazai játékosok részvételével.

− Lázár János az ország több városában tárgyalt már infrastrukturális fejlesztésekről a teniszszövetség elnökeként. Mennyiben vannak ezek összhangban az önök szakmai elképzeléseivel.
− Elnök úr nemcsak aktív ezekben a kérdésekben, de szerencsére meghallgatja, kikéri a véleményünket és megértette, mennyire fontos szakmát tenni mögé. Az ezzel kapcsolatos elképzelését, miszerint szép és kellemes polgári klubokat kell létrehozni, amelyekben a család valamennyi tagja jól érzi magát, maximálisan osztom magam is. Ez az a légkör, és környezet, amely a sportágunkat népszerűsíteni tudná, és a szülők, nagyszülők által gyermekek sokaságát csalogatná a teniszbe. És itt lép a képbe a szakma, ezeken a helyeken olyan edzőgárdára van szükség, amelyik a nyolc-tizenkét éveseket is megfelelő szinten tudja majd képezni, s ezáltal nem vándorolnak tovább más sportágba. Miközben tudni kell, hogy ma már az óvodásokig kell mennünk a bázisteremtés érdekében, hiszen az iskolákban dolgozó testnevelő tanárok általában a tao-sportágak felé irányítják a gyerekeket.

− A gyermektenisz bizottság ülésein is részt szokott venni?
− Amennyiben időm engedi, mindenképpen, hiszen ez a terület is hozzátartozik a fejlesztéshez, és ugyanezen oknál fogva kísérem nagy figyelemmel a versenysport és utánpótlás bizottság munkáját is. A bázisteremtéssel kapcsolatban is van ellentmondás, hiszen van, ahol kifejezetten sok gyerek csatlakozik a Play and Stay rendszerhez, ám őket sok esetben nem sikerül átvezetni a tizenkét éves korral kezdődő versenyteniszbe. Ez egy létező probléma, amelyre viszonylag gyorsan kell szakmai megoldást találnunk.

− Milyen visszajelzéseket kapott eddig a tenisztársadalom részéről?
− Igen nagy a várakozás az új vezetéssel szemben, s elsősorban egységre, nyugodt munkára van igénye a tagságnak. Infrastrukturális területen nagyon sok megkeresés érkezett személyesen hozzám, a jövő évi költségvetés elkészültéig azonban még mindenkitől egy kis türelmet kell kérnem. Amint világosan látjuk a lehetőségeinket, kiírjuk a pályázatokat, s minden érdeklődőnek visszajelzünk. Nagyon jó visszhangra talált a nyitásunk, hogy mindenkire számítunk, aki tenni akar a sportágért, s mindenkit meghallgatunk, aki a magyar teniszközösséghez tartozik.

− Mivel lenne igazán elégedett egy év múlva?
− Nemcsak egy év múlva, de általában is akkor lennék elégedett, ha a magyar tenisztársadalmon belül megindulna az egység felé tartó látványos fejlődés. Ha mindenki érezné, hogy számít a véleménye, s elégedetten, békében dolgozna egymás mellett a sportág valamennyi szereplője. Így olyan inspiráló általános légkör alakulna ki, amely már fél siker lenne az eredmények felé vezető úton.

FaLang translation system by Faboba

Pályakereső