A Népszava cikke úgy fogalmaz: a magyar sportnak és minden sportágnak az lenne az érdeke, hogy kiderüljön, hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet és kit terhel ezért a felelősség.

Az újság azt írja, jogilag szeptember 15-ig halogatható a tisztújítás.

Íme a cikk, változtatás nélkül:

Richter Attila főtitkár és Szűcs Lajos elnök 2011-ben került az MTSZ élére

Bernau Péter írása

A Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) öt elnökségi tagja – Bársony Farkas, Dudik János, Gém Péter, Molnár György, Viszló Csaba – benyújtotta lemondását, miután áprilisban szembesült a szervezet pénzügyi helyzetével. Ekkor derült ki, hogy Szűcs Lajos, az MTSZ fideszes parlamenti képviselő elnöke 3,5 milliárd forintot kért az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportállamtitkárságától a szövetség konszolidációjára. Szűcs levelében azt írta, hogy az extra forrás biztosítása nélkül a szövetségi alkalmazottak munkabéreit sem lehet kifizetni.

Az elnökségi tagok többségének távozása után – csak Szűcs és az alelnök, Bohács Zsolt maradt a testületben – a szervezet működésképtelenné vált (volna) és a lehető legrövidebb időn belül rendkívüli tisztújító közgyűlést kellett (volna) összehívni. A koronavírus-járvány miatt azonban átmenetileg levegőhöz jutott az MTSZ, mivel született egy kormányrendelet, amely előírta, hogy ebben az időszakban a sportági szövetségek zavartalan működésének biztosítása érdekében a lemondott elnökségi tagoknak is a veszélyhelyzet megszűnése után még legfeljebb 90 napig el kell látniuk feladatukat.

Az MTSZ elnöksége eleget tett a rendelkezésnek, folytatta munkáját, és június 12-re kiírta a rendkívüli közgyűlés időpontját, az esemény azonban a járvány miatt elmaradt. A kormány június 16-án megszüntette a veszélyhelyzetet, ez azt jelenti, hogy legkésőbb szeptember 15-ig össze kell hívni az MTSZ rendkívüli közgyűlését, ahol nemcsak új elnökséget, hanem elnököt is kell választani.

Az MTSZ 2011-ben megválasztott elnökének mandátuma ebben az évben lejár, azt viszont kormányzati szinten eldöntötték, hogy nem maradhat tovább a szövetség élén.

A megújulást és átlátható viszonyokat akarók csoportja szakmai szempontok figyelembe vételével Bardóczky Kornélt, korábbi Davis Kupa-játékost látná szívesen az MTSZ élén. A kormány Lázár Jánost, a nemdohányzók érdekeit képviselő miniszteri biztost kérte fel elnökjelöltnek, ám a politikus még nem adott hivatalos választ. Információink szerint nagyon széles körben egyeztet a sportág szereplőivel, találkozott már Bardóczkyval is. Végleges döntése előtt igyekszik minden információt összegyűjteni.

Bardóczky Kornél a Népszavának a június 4-én megjelent cikkben azt mondta, hogy a közös munkát is elképzelhetőnek tartja Lázár Jánossal.

Úgy tudjuk, a közgyűlés összehívását több tényező is nehezíti: egyrészt rengeteg kritika éri az alapszabályt, amely komoly átalakításra szorul. Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy amíg nem sikerül tisztázni a múltat, addig nem lehet előretekinteni. Amíg nem vállalja senki legalább az erkölcsi felelősséget a jelenlegi helyzetért – a 3,5 milliárd forintos konszolidációs kérelemből 1,1 milliárd forint az Emmi-vel jelenleg zajló elszámolási egyeztetésre kell arra az esetre, ha az derülne ki, hogy ennyit lesz kénytelen az MTSZ visszafizetni a minisztériumnak –, addig meggondolatlanság lenne bárkinek is szerepet vállalni a szövetségben.

Minden bizonnyal ez lehet az egyik oka Lázár János kivárásának is: a politikus feltehetően nem szívesen venné át egy olyan sportági szövetség irányítását, amelyben következmények nélkül keletkezhet milliárdos nagyságrendű hiány, és amely nem zárta le a múltat. A magyar sportnak és minden sportágnak az lenne az érdeke, hogy kiderüljön, hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet és kit terhel ezért a felelősség.

Erdei Zsoltnak, a Magyar Ökölvívó Szövetség korábbi elnökének 300 milliós hiány miatt kellett távoznia a szervezet éléről. Ha a teniszezőknél elmarad a felelősségre vonás, akkor azzal elszabadul a pokol a magyar sportban, hiszen ettől kezdve minden sportági irányító úgy érezhetné, hogy azt csinálhat az állami forrásokkal, amit akar, úgysincs számonkérés.

Az MTSZ-nek az erkölcsi hitele, a jó híre miatt lenne rendkívül fontos, hogy kiderüljön, kik hibáztak és tettükért vállalják a felelősséget.

A kormány sportstratégiájáról eddig az derült ki, hogy nem járt szakmai előrelépéssel a sportba öntött, korábban soha nem látott mennyiségű közpénz, sőt, az eredmények romlottak. Nem véletlen, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság a korábbi játékokhoz képest rendkívül visszafogott célkitűzéseket fogalmazott meg a tokiói olimpia előtt. Ha a rendkívül bőséges állami forrásokat felelőtlenül el is lehet herdálni és ezt nem követi sem vizsgálat, sem felelősségre vonás, akkor a sportstratégia csúfosan megbukott, aminek a levét nemcsak a magyar sport issza meg.

FaLang translation system by Faboba

Pályakereső