A selejtezőből indult, s aztán a főtáblán is két mérkőzést nyert a felnőtt férfi magyar bajnokságon a 17 esztendős Sallay Péter.

Két és fél hónapja ismét régi edzőjével, Morvai Árpáddal készül, akinek hosszútávú tervei vannak céltudatos, remekül harcoló tanítványával.

A szakember szerint okosan kell egyensúlyozni a vereségek és a győzelmek között.

Gy. Szabó Csilla írása * A felnőtt országos bajnokságon a férfiak mezőnyében is volt fiatal, aki meglepetést okozott. A selejtezőből induló Sallay Péter két kört is ment a főtáblán, s végül a vele egyidős Makk Péterrel szemben maradt alul a negyeddöntőben. Sallay a párosban is remekelt: Füle Mátyással egészen a döntőig menetelt, ahol kettősük az első helyen kiemelt Borsos Gábor, Nagy Péter duótól szenvedett vereséget.  

A 17 éves teniszező persze nem a semmiből érkezett, hiszen éveken át a korosztályos válogatottakat erősítette. Csak éppen az idei esztendő sikeredett számára a vártnál gyengébbre.

–  Az év elején megsérült a vállam, hat hetet ki kellett hagynom, gyakorlatilag a márciusom és az áprilisom teljesen odalett – mesélt korábbi nehézségeiről Sallay Péter. – De ez nem vette el a kedvemet, amikor le kellett állnom, a kondiedzéseket ugyanúgy folytattam. A játékból persze kiestem, ezért is nem sikerült úgy az évem, ahogy szerettem volna.

A január végén a junior ITF-világranglista 343. helyét elérő fiatal joggal tervezhette azt, hogy az év végére a legjobb 150 közé is bekerülhet. A sérülés és az azt követő formahanyatlás azonban keresztbe húzta a számításait, pillanatnyilag az 564. helyen jegyzik. Ilyen körülmények között pedig az a felnőtt magyar bajnoki eredmény még a szokásosnál is jobban felértékelődik.

– Edzőmmel, Morvai Árpáddal sokat gyakoroltunk a bajnokság előtt, egyértelműen ennek volt az eredménye, hogy jól játszottam – értékelte teljesítményét a fiatal játékos, miközben azt is elismerte, a szerencse is a kezére játszott. – A sorsolást követően, a selejtezősök helyeit látva a táblán, bevallom, Szappanos Marcihoz akartam kerülni, s örültem, hogy így alakult. S bár nagyon nehéz meccs volt, majdnem két és félórát tartott, büszke vagyok, hogy ilyen jól bírtam. Az állóképességem az egyik erősségem, most is tudtam rá támaszkodni. Matyival párosban a döntő volt a célunk, így azt az eredményt nem tartom olyan nagy meglepetésnek.

Sallay Péter két és fél hónapja dolgozik ismét régi edzőjével, Morvai Árpáddal, aki kizárólag olyan tanítványt fogad el, akinek ugyanolyan komoly céljai vannak, mint neki magának. „Pedro” esetében az elhatározással nincs is probléma, ezért indulhatott be ilyen jól ismét a közös szekér.  

– Aki ismer, tudja, sokat várok el a játékosaimtól. A Szappanos Marci elleni meccs után azonban még én is azt mondtam, ez végre igazi tenisz volt – idézte fel az ob emlékezetes pillanatát a maximalizmusáról ismert szakember, majd elégedetten fűzte hozzá, rég nem látta ilyen jól teniszezni tanítványát. – Pedro az a típusú játékos, aki nem elsősorban a kiugró tehetségével, hanem szorgalmas és áldozatos munkájával tud eredményt elérni. És ez így van jól, hiszen sokfélék vagyunk. Neki nem jelent problémát, ha mondjuk hat órán keresztül ütünk, mert bírja. Ugyanakkor több időre is van szüksége a fejlődéshez, mint annak, aki inkább a tehetségére épít. Hosszútávon nagyon jó eredményeket érhetünk el, csak dolgozni kell. Egyre többet és többet.

Morvai Árpád elmondása szerint Pedro sem volt mindig olyan „mintatanítvány”, mint mostanában. Nehéz személyisége miatt nehezen lehetett rávenni a gyakorlásokra. Az évek során azonban megváltozott és céltudatos, komoly fiatalember lett belőle. A szakember számára most az okozza a legtöbb fejtörést, hogyan építse fel tanítványa versenyprogramját. A hosszú kihagyás és az ebből következő hullámvölgy miatt önbizalma fejlesztésére éppúgy oda kell figyelnie, mint a ranglistapontokra. Erős és kevésbé erős tornák között kell mesterien választania.

– Túl sok vereséget szenvedett el az utóbbi időben, ezért olyan viadalokat is be kell iktatnom, ahol nyerni tud – magyarázza, hogyan is szeretné ismét felépíteni tanítványát Morvai Árpád. – A helyes győzelmi arány szerintem hatvanöt és hetven százalék között van. Ha ezt nem érjük el, akkor meg kell húzni a gyeplőt és módosítani a terveinket. Három havonta egyébként is felül kell vizsgálnunk az elképzeléseinket, rugalmasan kell alkalmazkodni a játékos teljesítményéhez.

Ahány gyerek, annyi történet. Morvai Árpád szerint minden versenyző életében eljöhetnek azok a pillanatok, amikor ideig-óráig megáll a fejlődésben. Szerinte ilyenkor sem szabad elkeseredni, egyetlen dolog segíthet: folytatni a munkát.

– A fiatalok nevelésében éppen az a legizgalmasabb, hogy sohasem lehet tudni, mikor jön ki a befektetett energia eredménye – jelenti ki határozottan a szakember, aki éppen ezért Sallay Péter esetében sem aggódik a megtorpanás miatt. Számára kizárólag a fiatal játékos küzdőszelleme, győzni akarása és akaratereje számít. Ez az, amire a jövőben is támaszkodni szeretne. S bár Pedrónak megvan az erős, jó tenyerese, egyelőre nem tudja ezt a különböző ellenfelekkel szemben megfelelően kihasználni. – Sok mindenben kell még fejlődnie, de a hozzáállása a garancia arra, hogy menni fog.

Sallay Péter jövőre még juniorkorú, így a korosztálya legjobb száz teniszezője közé szeretne jutni az ITF rangsorban. Ezzel ugyanis a junior Grand Slam-ek selejtezője közelébe lehet kerülni. Egy fiatal pályájának pedig ennél nagyobb lökést semmi más sem adhat. Már csak az idei évre betervezett hat versenynek kell jól sikerülnie.  

– Vannak, akik 24-25 éves korukban, váratlanul ugranak nagyot. Ha akkor Pedro az ATP kétszázötvenedik helyére tudna érni, az már szép teljesítmény lenne. Nem hiszem, hogy ez irreális cél lenne. Sőt – néz tanítványával kapcsolatban a távolabbi jövőbe Morvai Árpád, aki egyébként a közeli terveket részesíti előnyben, s azok közül is azokat, amelyek a legreálisabbak.

FaLang translation system by Faboba

Pályakereső