A magyar edzők is tudnak világszínvonalon teljesíteni az MTK-Park Teniszklub szakembere, Barátosi Levente szerint. Az egyéni ob-győzelmére mai napig büszke korábbi játékos az I. osztályú, méltó pénzdíjjal dotált versenyeket hiányolja a hazai palettáról.  A legfontosabb teendőnek azonban a klubok támogatását tartja.

Barátosi Levente, Fed Cup-kapitányként

 

Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Tanítványai között korosztályos Európa-bajnok, junior-világelső és olimpikon teniszező is volt:  Barátosi Levente edzőként már több mint két évtizedet töltött a pályán. A TF szakedzői szakán végzett, jelenleg az MTK színeiben amatőr és versenyző fiatalokkal egyaránt foglalkozik a Park Teniszklubban. Játékosként 1996-ban egyéni ob-t nyert, csapatban pedig a Vasassal, az Újpesti Dózsával és a Hódmezővásárhellyel is a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel. Korosztályos válogatottként természetesen ő is eredményes nemzetközi karrierről álmodozott, ám nagyon hamar szembesülnie kellett az akkori valósággal.

− Abban az időben nem lehetett úgy utazni, mint manapság, évi két-három verseny pedig nagyon kevés volt a fejlődéshez – idézi fel a nyolcvanas évek második felének szűkös lehetőségeit Barátosi Levente, aki később edzőként is gyakran találta magát szembe hasonló helyzettel. Igaz, akkor már a szövetségen múlt, hogy játékosát más kísérte el helyette a legrangosabb tornákra.

– A teniszben nagyon fontos a nemzetközi rutin, amit én nem tudtam megszerezni. Természetesen jó lett volna magam kipróbálni a legjobbak között, de ma már ezen egy percig sem bánkódom. Nem érzem úgy, hogy valami komoly dolog maradt volna ki az életemből. A BSE közelében laktunk gyerekkoromban, ott kezdtem el hét-nyolc évesen játszani, a szüleim csak azt szerették volna, hogy sportoljak valamit. Nagyon jó edzőim voltak, Szabó Sándornak, Madarász Andrásnak és Klein Péternek egyaránt sokat köszönhetek. A magyar bajnoki címemre a mai napig nagyon büszke vagyok. Talán abban hibáztam, hogy nem mentem el amerikai egyetemre, mert benne akartam maradni a nemzetközi körforgásban. Ma már tudom, az akkori feltételek között, ez irreális elvárás volt saját magammal szemben.

Az az 1996-os egyéni bajnoki cím meghatározó lett további karrierjét illetően, ugyanis ekkor kellett rájönnie, hogy a hazai, egyre szerényebb díjazású tornákon már nem érdemes főállású teniszezőként részt vennie. Akkoriban indult el az a negatív folyamat, amelynek végeredményét a mai nemzetközi célokat maguk elé kitűző fiatalok már a saját bőrükön érezhetnek. Az N1-es versenyek szinte eltűntek, az F1-esek első helyezettjének pedig jó, ha a költségeit fedezi egy-egy tornagyőzelem. Utoljára Taróczy Balázs szakmai igazgató idejében volt olyan férfi sorozat, amely havi egy állomásból állt, mesterversennyel zárult és a legjobbak az itt nyert összeget visszaforgathatták a teniszbe, illetve tervezhető jövedelmet biztosított a számukra.

− Mind női, mind férfi vonalon szükség lenne hasonló versenysorozatra ahhoz, hogy újra kialakuljon a hazai élmezőny – mondja az MTK szakembere, hozzátéve, hogy a nemzetközi szint innen ugyan ismét egy újabb lépcsőfok, de bázis nélkül ebben sem lehet gondolkodni. A tizenhat-tizenhét éves juniorok egyik pillanatról a másikra úgy találják magukat a felnőtt mezőnyben, hogy meg sem mérkőztek az idősebb konkurenciával.

Barátosi ugyanakkor az alapokról sem feledkezik meg, Szerinte a Play and Stay-versenyek rendezésének ösztönzésével kell indulni, amelyet helyesen ismert fel a szövetség jelenlegi vezetése. Ez egy jó kezdet, ám a klubok támogatása is elengedhetetlen, hiszen a mindennapi gyakorlat azt mutatja, költségessége miatt a tenisz nagy hátrányba került a TAO-sportágakkal szemben. A tényleges kiválasztás így nem a gyermekek alkalmassága, hanem a szülők pénztárcája szerint történik.

− Egyszerűen nem kerülnek a tűz közelébe a tehetségek, ha a szüleik nem tudják megfizetni a Play and Stay vagy az iskolatenisz-rendszerből kinövő, a komolyabb versenyzés felé indulók edzéseit – magyarázza Barátosi Levente, aki szerint a tehetség nem pusztán abból áll, hogy valakinek jó keze van. Legalább tíz összetevőjét tudná felsorolni, amelyek közül a legfontosabb, hogy mennyiben hajlandó életét a tenisz érdekeinek alárendelni, bírja-e az utazásokat, képes-e az év ötvenkét hetében minőségi munkát végezni, helyes-e az értékrendje, tiszteli-e az edzőit és az ellenfeleit, vagy éppen hogyan viseli az elkerülhetetlen kudarcokat? S már említi is Babos Tímea esetét, akit Babos Csabával közösen vittek be a legjobb száz közé.

– Timinek azért sikerült, mert elvégezte azt a hatalmas edzésmunkát, amit előtte és utána sem láttam senkitől. Megdolgozott a sikerért és most is minden azon múlik, hogy képes-e ismét ilyen magas szinten pörögni. Ehhez persze edző is kell, hiszen nincs olyan játékos, akit ne kéne noszogatni, motiválni, hajtani. A profi tenisz a hétköznapokban nem a jókedvről és gondtalanságról szól, hanem éppen ellenkezőleg.

 

fed cup 2014 masolataFed Cup-csapat, 2014: Szűcs Lajos akkori MTSZ-elnök, Barátosi Levente kapitány, Babos Tímea, Jani Réka, Bukta Ágnes és Szlavikovics Szabina

 

Barátosi szerint nagyon ritkán esik szó arról, hogy a jelenlegi két legjobb ATP, illetve WTA játékosunkat is magyar szakemberek készítették fel nemzetközi karrierjükre. Fucsovics Márton számára Sávolt Attila munkája hozta meg az igazi áttörést, és jelenleg is három magyar edző irányítja a 40. helyezett teniszező felkészülését, Jancsó Miklós, Nagy Zoltán és Vaskó Balázs személyében. A szövetségben is remek csapat alakult ki Palágyi Miklós vezetésével, a következetes edzés- és utazásmodell már most figyelemre méltó eredményeket hozott az esetükben. Nagyon károsnak tartja ugyanakkor azt az új szemléletet, miszerint a szülők többsége rövid távon gondolkodik, és eredménytelenség esetén azonnal tovább viszi gyermekét, vagy külföldi edzőért kiált. A fenti példák ezzel szemben arra utalnak, hogy megfelelő anyagi háttérrel, magyar edzői segítséggel is lehet világszínvonalon teljesíteni.

− Bízom benne, hogy a NEK-en dolgozó férfi csapathoz lassan a tizenkét-tizennégy évesek is csatlakozhatnak. Az ő sikeres menedzselésükhöz elég lenne egy kisbusz, valamint egy elhivatott mester, mint amilyen Hornok Miklós volt annak idején. A ma már a tengerentúlon dolgozó szakember az akkori tehetséges kis társaságot végig vitte a határ közeli összes ETA és ITF versenyen, hogy tartani tudják a lépést, a környező nálunk nagyobb tenisznemzetek fiataljaival – idézi fel az alig egy évtizeddel ezelőtti, eredményes gyakorlatot Barátosi Levente.

A legfontosabb teendőnek azonban mégiscsak a klubok támogatását tartja, még akkor is, ha MTK-s edzőként különleges helyzetben érezheti magát.

 

mtk baratosi temesvari babos homonnay 2011Barátosi Levente, Temesvári Andrea, Babos Tímea és Homonnay Géza az új pálya 2011-es átadásakor

 

A Park Teniszklubban ez legfőképpen Homonnay Géza érdeme, aki azon túl, hogy az egyesület nyugodt működésének megteremti a feltételeit, játékosok sokaságának segít a nemzetközi szintéren maradásban. Erre a legjobb példa, hogy amikor Babos Tímea karrierje érdekében kemény borítású pályát kellett építenie a Feneketlen-tónál, eszébe sem jutott tétovázni.

− Felnőtt és utánpótlás szinten egyaránt kevés játékosunk van, azt hiszem ez az a probléma, amit legelőször orvosolni kéne. A klubok és a nevelőedzők megbecsülése nélkül azonban ez aligha sikerülhet – összegzi véleményét Barátosi Levente, bízva abban, hogy az új vezetés által megtett ígéretes első lépéseket újabbak követik, amely révén egyre több magyar fiatal kapcsolódhat be a nemzetközi vérkeringésbe.

FaLang translation system by Faboba

Pályakereső