Csodaként jellemzi álmaik megvalósítását Molnár Balázs, a Molnár Teniszakadémia alapítója, aki mögött nagyon nehéz másfél év áll.

A klub új bázisa egy éve működött Budakeszin, amikor tavaly ősszel kiderült, hogy a budapesti viszont megszűnik.

Molnár Balázs szerint most az a legfontosabb, hogy saját pályákon dolgozhatnak, így nem kell az általuk felállított szakmai tervekből engedniük.

 

Gy. Szabó Csilla írása * Az igazi klubélet utáni vágy vitte Molnár Balázst, a Molnár Teniszakadémia alapítóját és vezetőedzőjét arra, hogy a budapesti bázisuk mellett 2019 nyarán, Budakeszin új pályákat építsenek. A Telkiben élő szakemberben a főváros felé megtett útjai során fogalmazódott meg az ötlet, pedig akkor még nem is sejtette, a Szépvölgyi úti telephelyükről egy évvel később véglegesen költözniük kell. S bár másfél évvel ezelőtt is lelkesen és bizakodóan vágott bele a kalandba, ekkor áldotta csak igazán vállalkozó kedvét, amelynek köszönhetően az új bázis szinte zökkenőmentesen vehette át a régi helyét.

– A tulajdonosnak egészen más elképzelései voltak a pályák üzemeltetésével kapcsolatban, nekünk a sportszakmai kérdések, nekik pedig az üzleti és egyéb érdekeik voltak a legfontosabbak – mondja Molnár Balázs, aki a válással kapcsolatos csalódottság helyett inkább a Szépvölgyi úton eltöltött nyolc sikeres és gyönyörű esztendő fontosságát hangsúlyozva. Halkan azonban hozzáteszi, talán túlságosan is jól működött a tenisziskola.

– Eleinte azon is gondolkoztunk, hogy a budapesti részleg a fővároson belül költözik másik helyszínre, de nem találtunk megfelelőt. A mi gyakorlatilag huszonnégy órás hárompályás igényünket senki sem tudta bevállalni. Végül a második variáció lett a befutó, miszerint Budakeszin, a saját területünkön folytatja az akadémia, s ezzel az itteni részleg erősödése is megállíthatatlanul felgyorsult.

S hogy mit is jelent ez a gyorsulás? Molnár Balázs szerint gyakorlatilag a tervezettnél egy évvel előbb sikerült valamennyi elképzelt lépcsőfokot meglépniük. A gyermektenisz program ma már 125 lurkóval működik, ami három pályán gyakorlatilag maximális létszámot jelent, ugyanakkor elegendő merítést biztosít a versenytenisz felé haladó csoportok kialakításához. Utóbbiból mostanra kettőt sikerült létrehozni, ám ezen a téren legalább öt esztendős beérési folyamattal számolnak Budakeszin. Néhány hónapon át támogatás nélkül, saját erőből finanszíroztak egy iskolatenisz programot, amelynek keretében a pályát és az edzőket is a klub biztosította, megnyerve ezzel néhány ügyes gyereket, akik a mai napig látogatják az edzéseket. Megtartották az OB II-es valamint a Budapest-bajnokságban szerepelt férfi csapatukat, korosztályos versenyt és páros amatőr viadalt rendeztek, miközben a keszthelyi Sun TC-vel közös, immáron tizedik táborozásuk sem maradt el. A járvány ellenére sem.

 

molnarokA legfiatalabb Molnár, az 5 esztendős Bálint csoportos edzésekre jár, de játszik vele édesapja, nagyapja és Lázár Vilmos is. A versenyzés terén úgy tűnik, követni fogja a családi hagyományokat.

 

– A korábbi száztíz helyett most csak nyolcvan résztvevővel rendeztük meg a számunkra csúcseseményt jelentő nyári családi tábort, de ebben a helyzetben még ez is sikerként könyvelhető el. Az őszi táborunk és a karácsonyi play and stay-torna viszont elmaradt, de nem panaszkodom, inkább örömmel számolok be az eredményeinkről és remélem, hogy a 2021 békésebb, nyugodtabb esztendő lesz az előzőnél, és végre kiélvezhetjük a Budakeszin kialakult klub jó hangulatát is – összegez a vezetőedző, aki számára a nyugalom nem tétlenséget jelent, épp ellenkezőleg. A szakmai munka minőségére az eddiginél is jobban szeretnének koncentrálni, hiszen a feltételek most már adottak. A területet húsz évre bérlik a helyi önkormányzattól, a pályák, a téli sátor és a terasz minden igényt kielégítőek, a szomszédos sportpályán elkészült a négyszáz méteres, ledes világítással ellátott rekortán burkolatú futókör és hamarosan a tanuszoda építése is megkezdődik.

A budapesti telephelytől való megválás persze nem ment könnyen, s elsősorban érzelmileg nem. Az alapító és névadó Molnár István nehezen élte meg, hogy olyan tanítványoktól kellett megválnia, akiket adott esetben hét-nyolc éve oktatott. Mert bár a régi klienseket örömmel látták Budakeszin is, voltak, akik nem éltek a lehetőséggel. Akik viszont igen, azok mindenki mással szemben elsőbbséget élveztek, ezzel is meghálálva a Molnár Teniszakadémia iránti elkötelezettségüket.

­ –  Nagyon jól esett, hogy sokan vállalták a húsz perces többletutazást, csak hogy velünk maradhassanak – beszél a klubhűség fontosságáról Molnár Balázs, aki szerint ez a tulajdonság is könnyebben ápolható a Budapesten környéki településen, mint a fővároson belül, ahol szinte évente váltják a szülők gyermekeik egyesületét. – Ahogy a mi családunkban nemzedékről nemzedékre öröklődik a sportág szeretete, ugyanezt a modellt szeretnénk Budakeszin is megvalósítani. És ez nemcsak a vendégkörre, de az edzőkre is vonatkozik. Édesapám mellett az akadémia lelke, Lázár Vilmos, valamint a korábbi válogatott játékos Koltay Dániel és a TF-en végzett Mihók Balázs alkotja a szakmai teamet, akikkel sokkal többet jelentünk egymásnak, mint egyszerű kollégák. Mindig elborzaszt, amikor ötven-hatvan év körüli kiváló edzők kerülnek az utcára, nálunk ez elképzelhetetlen. Szerintem sok jó szakemberünk van, csak sokukról megfeledkezünk, nem használjuk fel az évtizedek alatt összegyűlt tudásukat. Én mindenkinek hálás vagyok, aki mellett tanulhattam és aki mellett a mai napig fejlődhetek. Az utánpótlás-nevelés számomra azt jelenti, hogy csak azt tartom játékosomnak, akit valóban én neveltem és hosszú éveket töltött velem. Ezért van még legalább öt-hat évre szükségünk ahhoz, hogy képzett versenyzők kerüljenek Budakesziről. De ezen a téren is inkább a minőségre, mint a mennyiségre koncentrálunk. Ráadásul itt minden magánerőből, támogatás nélkül épült, ezért hajszál pontosan meg kell találnunk az egyensúlyt az amatőr, a gyermek és a versenytenisz között, hogy pénzügyileg is talpon maradjunk.

 

lazar edzest tart molnar balazsnak 2A volt válogatott játékos Lázár Vilmos tart edzést Molnár Bálintnak

 

Molnár Balázs az önállóság nyilvánvaló veszélyei ellenére is bátran hangsúlyozza a függetlenség fontosságát. Szerint szinte lehetetlen ma olyan üzemeltetőt találni Magyarországon, akivel a szakmai szempontok figyelembevétele alapján lehetne együttműködni. A Molnár Teniszakadémia jelenlegi három pályájával a kis klubok közé tartozik, amelyek méltán tarthatnának igényt szövetségi vagy állami támogatásra az utánpótlás-nevelő munkájukban. Nem nagy dolgokra gondol a tapasztalatainak nagy részét korábban Németországban megszerző szakember, hiszen nekik még az éves pályafelújítások, vagy néhány egy-két ügyesebb gyerek néhány órás edzői bérének támogatása is hatalmas segítség lenne. S ezzel koránt sincsenek egyedül az országban. Ahol sikerül életben tartani és működtetni egy hasonló klubot, ott ez ugyanolyan sok lemondással jár, mint járt Budakeszin, az elmúlt másfél évben.  

– Kész csoda, hogy ekkora ellenszélben végül sikerült az álmainkat valóra váltani. De itthon vagyunk, együtt vagyunk, s mindez a saját pályáinkon. Azt hiszem ez a lényeg! Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy egy működő klubhoz nem csak a pályát alkotó salakra, vonalakra, hálókra van szükség, de a tanítványokra és ránk is, akik valójában megtöltjük élettel − foglalja össze az újabb, tervei szerint utolsó klubalapításának tanulságát Molnár Balázs.

 

molnar teniszakademia telen 2

FaLang translation system by Faboba

teniszlexikon – rendelje meg itt online

Pályakereső