A magyar teniszutánpótlás egyik kiemelkedő egyénisége volt Bíró André, aki két év „pihenő” után visszatért a versenyek világába. A 24 éves játékos ad még magának egy esélyt, s ebben Pákai Norbert és fehérvári csapata lesz a segítségére. A szegedi teniszező levonta a tanulságokat a fiatalkori hibáiból és az edzésidők emelésében látja a siker kulcsát.

Bíró André - Fotó: Zádor Péter/MTSZ

 

Gy. Szabó Csilla írása * Tíz évvel ezelőtt, a július 1-jei hivatalos magyar ranglistát a 16, illetve 14 éves fiúk mezőnyében egyaránt Bíró André vezette. Hasonló bravúrt hajtott végre kicsivel korábban Fucsovics Márton is, s bár a szegedi játékos ebben az időben még a korosztályos európai összevetésben is a második helyen állt, eredményességben végül nem tudta követni a nála négy évvel idősebb, mára stabil top100-as teniszezővé váló Fucsovicsot. A felnőttek között útját kereső Bíró végül az ütőjét is szögre akasztotta, két évvel ezelőtt indult utoljára nemzetközi versenyen, s legjobb ATP-s helyezése az 1018. volt (2016 augusztusában).

A még mindig csupán 24 esztendős teniszező két héttel ezelőtt megnyerte a Fehérvár Kupa F2-es viadalát, s a hét végén Balatonbogláron, már a legjobbak között lépett pályára. A nyolcaddöntőben Füle Mátyástól szenvedett vereséget. Indulása korántsem volt a véletlen műve, a szegedi játékosban körülbelül két hónappal ezelőtt merült fel a visszatérés gondolata, s május óta Székesfehérváron készül Pákai Norbert csapatával.

Hajnal Pistával a mai napig nagyon jó a kapcsolatom, így amikor néha lementem hozzá a klubba, mindig megkért, hogy szparingoljak jelenlegi éljátékosával, Drahota-Szabó Dorkával. Én ezt örömmel megtettem és annyira megjött a kedvem a játékhoz, hogy eldöntöttem, adok még egy esélyt magamnak. Megkomolyodtam és tanultam a fiatalkori hibáimból. De Balázs Attila idei, túl a harmincon elért eredményei is nagy motivációt jelentettek a számomra – mondja visszatérésével kapcsolatban Bíró André, aki igencsak kacskaringós úton jutott el a nagy elhatározáshoz.

A sportággal Bánhegyi Géza ismertette meg a később korosztályának kiemelkedő tehetségének tartott játékost, aki a Gellért SE-ben hétévesen került az akkori vezetőedző Hajnal Istvánhoz és közel nyolc évig maradt vele. A szegedi klubot már tiniként kinőve, végül családjával együtt Budapestre költözött, ahol Bocskay József és Pákai Norbert foglalkozott vele. Szerencséje volt, hiszen olyan kiválóságokkal edzhetett, mint Balla Péter, Madarász Gergely, Tóth Csongor vagy Csonka Gábor. A csapat azonban hamarosan feloszlott, az idősebb fiúk az államokba mentek tanulni, Bíró pedig visszaköltözött Szegedre.

– Kisebb koromban minden adott volt a fejlődéshez, Pista nagyon értett a munkájához, ám idővel elfogytak az edzőpartnerek, s ő is úgy érezte nem tud többet hozzátenni a fejlődésemhez. Ekkor a külföldi akadémiát tanácsolta, de szüleimmel végül nem vágtunk bele. Amikor a pesti kis csapat szétment, nem akartam egyedül maradni és visszajöttem Szegedre. Abban az időben két évig átjártam Szerbiába Demeter Lászlóhoz, de végül ott is edzőpartner nélkül maradtam.

Ekkor kereste meg John Roddick és a legrangosabb amerikai egyetemi bajnokságba, az NCAA-ba hívta, ahol Bobby Reynolds volt az oklahomai együttes másik edzője. A gárda célja a bajnoki cím volt, s bár végül a második helyen végeztek, a tenisz szempontjából mégis nagyszerű évet zárt. A nyári vakáció idején azonban kiderült, mindkét szakember máshol kezdi az új idényt, a magyar fiú viszont csak bennük bízott, ezért vissza se ment Oklahomába. Ekkor már a civil élet is egyre jobban érdekelte, s amikor belevágott a pilótaképzésbe – utasszállító repülőgépet szeretne egy nap vezetni – abbahagyta a teniszt.

Ahogy telt-múlt az idő, egyre világosabban látta, miért is nem tudta gyermekkori álmait megvalósítani. Ma úgy véli, nem edzett eleget és a szüleire sem hallgatott. Azt hitte, mindent tud és az ügyességével mindent megold. Tévedett.

− Pedig ott volt előttem a példa – utal jó barátja, a tavaly még az ATP világranglista 27. helyén rangsorolt Györe Lászlóra, akihez gyakran átment Zentára, s végigcsinálta vele a nem mindennapi edzésmunkát. – Ilyenkor náluk is aludtam, reggel mentünk át Topolyára a másfél órás kondiedzésre. Ezután még két órát edzettünk, ebédeltünk, s aludtunk picit. Délután újabb kemény tréning várt ránk. Durva volt a tempó, és ő éveken keresztül bírta. Hát ezért van ott, ahová én és még annyian vágyunk. A tehetség felnőtt korban már nem elég. Most persze okos vagyok, akkoriban azonban nem láttam még át a dolgokat.

 

bondarbirstollr ifjsgi olilmpia 2014 nandzsingBondár Anna és Stollár Fanny társaságában a 2014-es ifjúsági olimpián, a kínai Nandzsingban

 

Régi-új edzője, Pákai Norbert is elismeri, André viszonylag keveset edzett, ám ebben nemcsak őt tartja hibásnak:

− Igazából senki sem várta el tőle, hogy napi négy-öt órákat izzadjon a pályán. Az akkori magyar közegben erre egyszerűen nem volt példa, s ezt magam is tapasztaltam játékosként. Mi sem edzettünk napi két óránál sokkal többet, erőnléti edzésről nem is igen hallottunk. Juniorként ez még kompenzálható a tehetséggel, később azonban már nem. Ma szerencsésebb helyzetben vagyunk ezen a téren, hiszen a fiatalok előtt ott áll Babos, Fucsovics és Balázs példája, akik kemény munkával értek a világ élvonalába.

A Kiskút TC szakembere szerint André korábbi karrierjében nem volt elég rendszer, s bár sok energiát fektetett az edzésekbe, az általa kudarcként felfogott vereségek rendszeresen elvették a kedvét. A győzelmeket többnyire annak köszönhette, hogy mindig felfelé játszott, miközben a teste nem volt kellőképpen felkészítve ezekre a terhekre. Éppen ezért úgy gondolja, a sikeres visszatérés kulcsa a fizikális fejlesztés lesz, miközben André kitartását is sarkalatos pontnak tartja. A pályán továbbra is jól lát, jól olvassa az ellenfelet és gyors a lába. Ha egyben van, nagyon magas szinten tud játszani. S bár most nagyon fontos a fokozatosság betartása, hosszútávon a négy-öt-hat órás gyakorlásokat célozzák meg. Ha ehhez hozzáedződik, jönni fog a türelem és a kitartás is. Idővel pedig az eredmények.

Nevelőedzője, Hajnal István szerint tanítványa olyannyira jó volt a másolásban, hogy már kiskorában újabb és újabb technikákkal jelent meg edzésen, ha látott valami érdekeset az akkori világsztároktól. Fanatikus kisgyerek volt, aki sok időt töltött a klubban, ha nem volt partnere, akkor falazott. Nagyon gyors, jól terhelhető játékos volt, már tizenkét évesen lefutotta a nála négy-hat évvel idősebbeket.

− Abban az időben, nagyon erős csapat jött össze nálunk, nyolc válogatott játékosom volt, André tehát belenőtt a versenyek világába – emlékszik vissza Hajnal István a kétezres évek végére, aki egy spanyolországi akadémiát ajánlott az akkor tizennégy éves fiúnak és szüleinek. – Bár az európai korosztályos ranglistán csak második volt, az első helyen álló teniszezőt háromszor is elverte, annyira jó volt. Itthon nem voltak társai, kifogott egy gyengébb nemzedéket. Az ob-én azt számoltuk, hány gémet fog összesen veszíteni. Hogy ebben közrejátszott-e az ő kiemelkedő játéka, azt már soha nem fogjuk megtudni. Az adottságai miatt nagyon sok munkát kellett volna ekkor belefektetnie, ezért a spanyol morál tökéletes lett volna a számára. Nagyon drukkolok neki, hogy sikeres legyen a visszatérés. Amikor éppen itthon van Szegeden, mindig szívesen látjuk.

Bíró André a felnőtt mezőnybe lépve ugyan tudta, hogy jó játékos, de nem edzett annyit, mint a külföldi társak. Szerinte ezért nem jöttek az eredmények, ami viszont teljesen elvette a kedvét a játéktól. Úgy érzi, most még belevághat a nagy kalandba, és egy év alatt végig küzdheti magát az ITF-tornák dzsungelén. Ehhez persze partnerek is kellenek, akiket Székesfehérváron talált meg. Pákai Norbert csapatában ugyanis ott van Szamos Gergő és Balla Péter is, heti kétszer pedig Madarász Gergellyel is tud ütni.

Végre látom magam előtt, hová juthatok el néhány éven belül, s most kezdtem el igazán szeretni a teniszt is – jegyzi meg Bíró André, majd bevallja, semmiképpen sem gondolkozik edzői karrierben. Bár azt pontosan tudja, mennyire fontos a kísérő személye. Fiatalként is csak olyanokkal utazott, akikkel működött a kémia. – Demeter Laci kiváló pedagógus és vidám egyéniség, Norbi csendesebb, nagyon őszinte típus, Josénak pedig remek a humora. Jól kijöttem velük. S bár fontos tényező az emberi, a siker leginkább az elvégzett munkán fog múlni.

Bíró most minden erejével új karrierjére koncentrál. De pilótaálmait sem adta fel, másfél éve van arra, hogy tizennégy angol nyelvű tantárgyból levizsgázzon. A fehérvári edzések közötti pihenőkben szerinte ezekre is lesz elég ideje.

FaLang translation system by Faboba

Pályakereső